Orbán móresre tanította Von der Leyent: megmutatta neki, mire képesek a magyarok (VIDEÓ)
„A szuvereintás jobb üzlet” – jelentette ki a Nézőpont Intézet vezetője.
Ukrajna: reggel óta szavaznak a Krímben az elszakadásról
2014. március 16. 08:19
Másfél millió szavazásra jogosultat várnak Krím-félsziget szavazóköreiben vasárnap reggel óta, hogy az Ukrajnához tartozó autonóm terület Oroszországhoz csatlakozásáról voksoljanak. Az érvényességhez legalább 50 százalékos részvétel kell. A nemzetközi közösség törvényellenesnek tartja a szavazást, kivéve Oroszországot, akinek a fegyveresei jelen vannak a térségben.
2014. március 16. 08:19
Kinyitottak vasárnap reggel a szavazóhelyiségek a Krím félszigeten, ahol a helyi lakosok fegyveres orosz katonák jelenléte mellett, Kijev és a nemzetközi közösség által törvényellenesnek tartott népszavazáson döntenek az Ukrajnához tartozó autonóm terület Oroszországhoz való csatlakozásáról.
A mintegy 1200 szavazókörben több mint 1,5 millió szavazásra jogosultat várnak az urnákhoz. A választók legalább 50 százalékos részvétele kell ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen.
A referendumon két kérdést tesznek fel. Az első, hogy támogatják-e a Krím csatlakozását Oroszországhoz a föderáció alanyaként. A második pedig, hogy támogatják-e a Krím 1992-ben elfogadott alkotmányának visszaállítását, vagyis maradjon-e a félsziget Ukrajna része, de a jelenlegihez képest megnövelt önrendelkezési jogokkal.
Elemzők szerint az autonóm területen élők közül az ukránok és a krími tartárok ellenzik a félsziget Oroszországhoz való csatlakozását. Az orosz nemzetiségűek, akik a lakosság csaknem 60 százalékát adják, megosztottak a kérdésben. Egy részük, főként a 23 éve független Ukrajnában felnőtt, fiatalabb korosztály inkább azt szeretné, ha a terület továbbra is Ukrajnához tartozna. Volodimir Konsztantinov, a kijevi parlament szombati határozatával feloszlatott krími parlament oroszbarát elnöke korábban viszont úgy ítélte meg, a krími lakosság 80 százaléka támogatja az Oroszországhoz való csatlakozást.
Az orosz katonák jelenléte mellett tartott népszavazást Ukrajna központi vezetése, az Európai Unió és az Egyesült Államok, illetve több nyugati ország törvénytelennek tartja. Kijev előre jelezte, hogy nem ismeri el annak eredményét. A referendum megtartásáról március 6-án hozott döntést a krími parlament, amelyben erőfölénybe kerültek az oroszbarát erők.
Az ukrán alkotmánybíróság pénteken alkotmányellenesnek minősítette a referendumot, mivel azt nemcsak a népszavazás kiírási rendjét szabályozó jogszabályok semmibe vétele mellett rendezik meg, de az alkotmány több pontját is sérti.
A szavazás tisztaságát gyakorlatilag senki sem ellenőrzi. A nemzetközi szervezetek nem küldtek megfigyelőket, és magától értetődően az ukrán központi választási bizottság sem képviselteti magát.
A Krím félsziget státusáról szóló népszavazás jogi érvényességének kérdése állt szombaton nemzetközi fórumok figyelmének középpontjában. A Velencei Bizottság törvényellenesnek nyilvánította a referendumot, az ENSZ BT-ben azonban nem szavaztak meg egy hasonló állásfoglalást tartalmazó határozatot Oroszország vétója miatt.
„Megvan a saját árszabásuk” – leleplezték az ukrán kényszersorozók maffiamódszereit
Külföld
Felkavaró részletekre derült fény a Baljós közelség című dokumentumfilmben az ukrán kényszersorozásokkal kapcsolatban.
Szenzációs átigazolás jöhet Liverpoolban; Brüsszel már háborog; kőkemény választ küldött a magyar miniszterelnök
Újabb magyar szerződhet Liverpoolba, Magyarország és Szlovákia nem állíthatja le az Ukrajnába irányuló áramot.
Ukrajna, háború, hatalom, politika: ezt gondolja egy keresztény realista a választásról
Keresztény politikai megfontolások 25 pontban hatalomról, korrupcióról, háborúról, közbeszédről, egyenlőtlenségről és sok minden másról. Szilvay Gergely írása.
Rogán figyelmeztet: az ukránok bármire képesek, mindent meg kell tenni a magyar energiarendszer védelme érdekében (VIDEÓ)
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a jelenlegi helyzetben nem zárta ki egy ukrán szabotázs lehetőségét sem.
Bíróság elé állítanák Robert Ficót, amiért leállíttatta az áramot Ukrajna felé
A szlovák ellenzék tette meg a büntetőfeljelentést.
„Az egész várost rettegésben tartjátok, mindenki fél tőletek” – így úszta meg a kényszersorozást a kárpátaljai pap
Egészen megrázó annak a kárpátaljai papnak a története, aki a Baljós közelség című dokumentumfilmben elmeséli, hogyan menekült meg a drámai kényszersorozás elől.
A kommunisták hét fő bűne
Napjainkban a kommunista–liberális–globalista erők Brüsszelből magyar szövetségeseket találtak.
Már kézbesítik az utalványokat – háromszázezer nyugdíjas kapja meg
Háromszázezernél is több 65 év alatti nyugdíjas kapja meg a következő hetekben.
Összesen 135 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
wartog
2014. március 16. 15:40
ez "is" az a pillanat a sok közül, amikor Európához vagyok kénytelen tartozni,és azt szégyellem.Igazuk van a zsidóknak, hogy mi csak másodrendű nép vagyunk, és mindig csicska szerep jut nekünk.Hol a Magyarok gerince?Pont nekünk akinek az országát szégyenletes módon elrabolták, nekünk kéne most a pofánkat befogni, amikor orosz emberek Oroszországhoz akarnak tartozni.
A másik!
A régi Magyar ptk.-ban 5.-ös sz, törvény monbdta ki, hogy egy szerződés semmisségét ki lehet mondani, ha az, az egyik fél részére egyértelműen hátrányos. Már pedig itt a lakosok túlnyomó többsége Orosz.Nincs szerződés tehát!!!!!!
Válasz erre
2
0
bajai
2014. március 16. 14:53
A helyi média szemtanúkra hivatkozva azt állítja, hogy helyenként szabálytalanul, az utcán gyűjtik a voksokat, és orosz állampolgárok is szavaztak.
Válasz erre
1
1
Véndiák
2014. március 16. 14:37
A mostani válságos helyzetről is elmondhatná Pelikán elvtárs, hogy a „nemzetközi helyzet fokozódik”, amit egy másik „klasszikus” így tetézne: „Mi az hogy, nagyon is!”
Talán nem mindenki tudja, hogy 1954 előtt a Krím az Orosz Föderációhoz tartozott. Abban az évben történt, hogy Hruscsov, az akkori legfőbb szovjet vezető, a Krím félszigetet Ukrajnának „ajándékozta”. Hruscsov anélkül döntött így, hogy az ottaniakat megkérdezte volna. Vagyis róluk, de nélkülük. Tette ezt annak ellenére, hogy a krími lakosság meghatározó hányada orosz volt, sőt az ott élő ukránok zömének is orosz volt az anyaanyanyelve.
Ezzel a gesztussal ünnepeltették Ukrajnában az Oroszországhoz történő csatlakozás 300. évfordulóját, amit az orosz-ukrán „örök barátság” zálogának tartottak. Ez az „örökkévalóság” most ért véget. A kommunista rendszer szokásainak megfelelően, Hruscsov döntését a párt központi bizottsága egyhangúlag elfogadta és lelkesen, felállva megtapsolta.
Akkor ennek az „ajándékozásnak” nem volt különösebb jelentősége, mert az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságnak csak papíron volt önállósága. Akkoriban nem mert senki még csak gondolni se a valódi függetlenségre. De a Szovjetunió megszűnése után Ukrajna mégiscsak elnyerte önálló államiságát. Sokszor hallhatunk fennkölt kijelentéseket a „népek önrendelkezéséről”. Akkor miért is lenne baj, ha most egy adott terület lakossága kíván dönteni saját sorsáról, különösen azok után, hogy önkényesen csatolták el a anyaországától?
De ahogy ez a saját államiságot kivívó nemzeteknél történni szokott, az emberekben felerősödik a nemzeti érzés, ami egy idő után más nemzetek iránti gyűlöletig fajulhat (Lásd: Románia, Szlovákia, Koszovó). Ez végső soron átcsap a szélsőjobboldali nacionalizmusba. Ez történt Ukrajnában is, különösen a Majdan-téri események után. Jó példa erre, hogy az új kijevi hatalom első ténykedése a nyelvtörvény eltörlése volt. Ez olyan felháborodást okozott az orosz kisebbség (ha egyáltalán ez a jelző alkalmazható egy több mint tízmilliós orosz-ajkú lakosságra) körében, ami a mai krími népszavazáshoz vezetett. A kisebbség-ellenes nacionalizmus riadalmat okozott a kárpátaljai magyarság körében is. Jó példája az ukrán nacionalista megnyilvánulásoknak a Vereckei-emlékmű többszöri maggyalázása is.
Válasz erre
2
0
bajai
2014. március 16. 14:13
Betekintés a demokráciába:
Rendőrségi kísérlettel vonuló küldöttségek járják végig a lakásokat és szólítanak fel a szavazásra a Krímben.
A családok együtt vonulnak be a fülkékbe szavazni, és szívesen agitálnak az urnáknál kamerák előtt az orosz csatlakozás mellett. Legalábbis az orosz adók mást nem mutatnak.
Válasz erre
0
1