Krím: az oroszok elfoglalták a belbeki katonai bázist

Szombat délután orosz katonák elfoglalták a belbeki ukrán katonai bázist a Krím-félszigeten, valamint egy ukrán hadihajót, amely a szevasztopoli kikötőben horgonyzott. Ez már a negyedik ukrán hajó, amit hatalmukba kerítettek az oroszok a hét folyamán.

Ukrajnának szombat óta nincs többé tengeralattjárója sem: Moszkva szerint a parancsnok önként adta át az utolsó tengeralattjárót az orosz hadiflottának, ukrán források szerint ezt az orosz erők kényszerítették ki.

A Krím-félszigeten tartózkodó ukrán katonák március 21-ig kaptak időt az oroszoktól, hogy tegyék le a fegyvert vagy álljanak át az orosz hadseregbe, de a belbeki bázis katonái ezt nem tették meg.

A félsziget nyugati részén fekvő Novofedorivkában fegyvertelen tüntetők foglaltak el egy tengerészeti bázist: füstbombákkal bírták távozásra a katonákat – írja az Index.

Közben Donyeckben az önkormányzat épülete előtt több mint ötezer tüntető követelte szombaton, hogy írjanak ki népszavazást a Donyeck-medence Oroszországhoz való csatlakozásáról. A terület Ukrajna nehézipari központjának számít. Az önkormányzati épületben épp Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter tárgyalt helyi tisztségviselőkkel.

A német diplomácia vezetője előzőleg Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán államfővel és Arszenyij Jacenyuk miniszterelnökkel is találkozott. Steinmeier „Európa kettéhasítására tett kísérletként” értékelte a krími népszavazást. Turcsinov kijelentette: országa kész fegyverrel is megvédeni magát. Jacenyuk elmondta, hogy Ukrajnának szüksége lesz energiahordozókra az Európai Uniótól az esetlegesen kieső orosz földgáz pótlására. 

A brit külügyminiszter, William Hague a a The Sunday Telegraphnak írt cikkében leszögezte, hogy Oroszország globális elszigetelődés felé tart ukrajnai beavatkozásával. A krími válság nagy kockázatot jelent az európai biztonságra. Olyan alapelvek forognak kockán, mint az európai országok területi integritása és a demokratikus országok joga saját jövőjük megválasztásához – írta.

Hague szerint fel kell készülni arra, hogy Oroszországgal új típusú kapcsolatrendszer alakul, amely nagyon nagy mértékben különbözni fog az elmúlt húsz évben megszokottól. Ebben az új kapcsolatrendszerben Oroszország nem lenne tagja bizonyos nemzetközi szervezeteknek, a katonai együttműködés és a fegyverkereskedelem tartós korlátozásával kellene szembenéznie, és kevesebb befolyása lenne Európa más térségeire. Hozzátette: Európában pedig most már az energiabiztonság növelésének módjairól folynak a megbeszélések, és ha szükséges, fel kell készülni az európai földgázellátás jövőbeni forrásainak kiszélesítésére.