Beijedtek Orbán javaslatától a németek, fel is mondták gyorsan a sablondumát
Orbán még mindig nem azt teszi, amit elvárnának tőle a németek.
Londoni stratégiai elemzők véleménye szerint az ukrajnai orosz katonai fellépés egyik jelentős diplomáciai következménye az lehet, hogy a nyugati hatalmak kizárják Oroszországot a legnagyobb ipari gazdaságok alkotta G8-csoportból. Szerintük szeptember 11-e óta ez a legnagyobb horderejű geopolitikai fejlemény.
Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző ház vasárnapi helyzetértékelése szerint az Ukrajnában kibontakozó eseménysor és annak nemzetközi reakciója a legnagyobb horderejű geopolitikai fejlemény a 2001. szeptember 11-ei amerikai merényletsorozat óta. A ház a reális szankciólehetőségek közé sorolja, hogy a G8-csoport hét nyugati tagja „kiszavazza a klubból” Oroszországot. A cég szakelemzői azt ugyanakkor nehezen tartják elképzelhetőnek, hogy a jelentősebb európai hatalmak ténylegesen megszakítanák kapcsolataikat Oroszországgal, bár a tanulmány szerint „az akció-reakció ciklusa elszabadulhat”.
Az Eurasia által felvázolt lehetséges forgatókönyvek között szerepel az is, hogy a NATO reagál valamilyen módon az ukrajnai orosz katonai tevékenységre, például úgy, hogy NATO-hadihajók jelennek meg a Fekete-tengeren. „Lövések nem fognak eldördülni, ám a piacokat (egy ilyen fejlemény) mindenképpen tűzbe hozná” - fogalmaznak az Eurasia Group szakértői.
A ház előrejelzése szerint „szó szerint zéró” az esélye egy közvetlen amerikai katonai válaszlépésnek, azonban az ukrajnai fejlemények az amerikai-orosz kapcsolatrendszer minden elemében jelentős bonyodalmakat fognak okozni. Oroszország sem akar például iráni atomfegyvert, ám Moszkva várhatóan az eddigieknél kevesebb együttműködési készséget mutat majd az Egyesült Államokkal és az európai hatalmakkal az iráni nukleáris fejlesztési programról szóló tárgyalási folyamatban.
Szíria kérdésében az eddig sem kompromisszumkész orosz álláspont még sokkal merevebbé válik, igencsak megnehezítve a szíriai vegyi fegyverekről kötött megállapodás végrehajtását. Mindemellett az is várható, hogy Moszkva növeli a Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjének nyújtott közvetlen pénzügyi és katonai támogatást - jósolták az Eurasia elemzői.
Ha az orosz katonai fellépés kiterjed Ukrajna más térségeire is, akkor „képbe kerülnének” a nyugatra tartó nagy vezetékhálózatok. Moszkvának és Kijevnek egyaránt erőteljes érdekei fűződnek ahhoz, hogy az orosz földgáz- és kőolajszállítmányok folyamatosak maradjanak, de a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén fennakadások lehetnek a szállításokban - áll az Eurasia Group elemzésében. A cég szerint Oroszország átterelheti az európai földgázexport egy részét az Északi Áramlat vezetékrendszerbe, de az európai földgázexport mennyisége így is csökkenne. Az Eurasia szakértői hangsúlyozzák, hogy ezek „szélsőséges, de nem kizárható” forgatókönyvek.
Oroszországot más nagy londoni házak szerint is főképp a földgázexport miatt érinthetik érzékenyen az ukrajnai fejlemények. A Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott elemzői legutóbbi helyzetértékelésükben hangsúlyozták, hogy az orosz földgázkivitelnek hozzávetőleg a fele halad át Ukrajnán, és ez a hányad évi 30-35 milliárd dollár bevételt jelent Oroszországnak. A ház szerint ha Ukrajnában polgárháborúvá fajul a válság, és ez az orosz földgáztranzit elakadásához vezet, az komoly csapás lenne Oroszországra.
Az Eurasia Group vasárnapi elemzése szerint „a jó hír” egy részről az, hogy Oroszországnak már nincs akkora súlya a globális színtéren, mint korábban. Az ukrán válság egyik gyökere is azonban éppen az, hogy Oroszország mint nagyhatalom hanyatlóban van, és a Nyugat az ukrajnai fejleményekre adott egyik első reakciójaként ezt egyértelműen világossá is tette Vlagyimir Putyin orosz elnök számára. Putyin gondolkodásmódja szerint az orosz befolyás visszaszorulásával kapcsolatos e nyugati felfogás volt az, amely miatt az ukrajnai fejleményekre Oroszországnak határozott válaszlépéseket kellett tennie - áll az Eurasia elemzésében.