Orosz kormánypárti politikusok támogatták csütörtökön a krími törvényhozásnak az Ukrajnához tartozó terület Oroszországhoz való csatlakozásáról hozott elvi döntését.
Nem sokkal a szimferopoli döntés megszületése után az Egységes Oroszország párt több törvényhozási képviselője és vezető politikusa úgy nyilatkozott: ha azt a népszavazás megerősíti, készek egyszerűsített eljárásban a csatlakozást megtárgyalni.
Szergej Zseleznyak, az Egységes Oroszország párt vezető testületének (JeR) tagja, az orosz duma alelnöke közölte: Kijev maga juttatta el a Krími Autonóm Köztársaság vezetését odáig, hogy gyors döntést hozzon a terület státusáról.
Anatolij Liszkov, a felsőház alkotmányügyi és jogi bizottságának kormánypárti tagja szerint csupán néhány nap szükséges ahhoz, hogy a Szövetségi Tanácsban végbemenjen az eljárás, és a Krími Autonóm Köztársaság Oroszország részévé váljon.
A felsőház egy másik szenátora azonban arra figyelmeztetett, hogy nem kellene elsietett döntést hozni Moszkvában a krími terület Oroszországhoz csatlakozása ügyében. Valerij Snyakin, az ukrajnai helyzet vizsgálatára a Szövetségi Tanácsban létrehozott bizottság tagja szerint meg kell várni, amíg a félsziget lakossága véleményt nyilvánít a március 16-ra kitűzött népszavazáson. Hozzátette, hogy Oroszország hozzáállása már így is ismeretes: a hatalom minden szerve támogatja az krími parlament álláspontját. Snyakin azt mondta, hogy „amíg nincs meg a referendum eredménye, nem kell zavart kelteni, türelmesnek kell lenni”.
Leonyid Szluckij, a parlament alsóházának FÁK-országokkal foglalkozó bizottsági elnöke azt közölte, hogy megvárják a Krími Autonóm Köztársaság lakosságának döntését, de a március 16-ra előrehozott krími népszavazás után egy héttel már tárgyalhatják egyszerűsített eljárásban a terület Oroszországhoz csatlakozását. A politikus azt hangoztatta ugyanakkor, hogy az orosz Állami Duma valamennyi frakciója jelenleg Ukrajna területi egységének megőrzését támogatja, de hozzátette, hogy a krími lakosságnak joga van „kérdéseket feltenni és azokat népszavazásra bocsátani”.
Korábban, a krími törvényhozás elvi döntésére reagálva Szergej Mironov, az Igazságos Oroszország párt frakcióvezetője kijelentette, hogy a duma akár már a jövő héten napirendre tűzheti az általuk múlt pénteken benyújtott törvénymódosítási javaslatot.
Az orosz ellenzéki párt azt a 2001-es törvényt akarja megváltoztatni, amely az újabb területek Oroszországi Föderációhoz csatolását szabályozza. Azt szeretnék, ha a törvény kimondaná: egy külföldön lévő adott terület annak az országnak az egyetértése nélkül is csatlakozhasson Oroszországhoz, amelytől el akar szakadni. Azt is rögzítenék az orosz törvényben, hogy az elszakadni vágyó terület Oroszországhoz csatolása akkor is megtörténhessen, ha nincs erről nemzetközi egyezmény az ebben érintett állam és Oroszország között.
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
Az Eurostat szerint Franciaország az egyik legrosszabbul teljesítő ország az Európai Unióban.
400 millió euró hiányzik, Romániában kongatják a vészharangokat.
