Szerbia megkezdi az uniós csatlakozási tárgyalásokat

A tavaly áprilisban megkötött szerb-koszovói megállapodásban Szerbia a Koszovó északi részén élő szerben helyzetének rendezését vállalta az igazságszolgáltatással és a rendfenntartással együtt, valamint arra is ígéretet tett, hogy felszámolja a párhuzamos intézményrendszert Észak-Koszovóban. Koszovót viszont továbbra sem ismeri el államként, és Brüsszel nem teljesen elégedett a megállapodásban foglaltak teljesítésével sem, de ennek ellenére az EU úgy döntött, Szerbia megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat.

Még régebbi tartó vitás kérdések végére kerül pont júniusban, amikor a szerb és a magyar államfő a vajdasági Csúrogon közösen hajtott fejet a II. világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzett magyar és szerb áldozatok előtt. Áder János ezt megelőzően Belgrádban, a szerb parlamentben bocsánatot kért azokért a bűnökért, amelyeket a II. világháború során magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen a Vajdaságban. A magyar államfőt akkor úgy tájékoztatták, hogy a szerb kormány hamarosan határozatot hoz arról, hogy hatályon kívül helyeznek egy korábbi kormánydöntést, amellyel három vajdasági település magyar lakóinak kollektív bűnösségét mondták ki. Ez azonban még várat magára.

A szerb belpolitikát is élénk mozgások jellemezték tavaly. A nyár végén jelentősen átalakították az Ivica Dacic szocialista politikus vezette szerb kormányt. Az új kabinet az addigi 19 helyett 22 tagú lett, a tárcavezetők fele újonnan került be, hatan egyetlen párthoz sem tartoznak. A vajdasági magyarságot is komolyan érintő határozatot hozott december elején a szerb alkotmánybíróság, amikor kimondta, hogy a Vajdaság alapdokumentumának számító statútum mintegy kétharmada részben vagy teljesen összeegyeztethetetlen Szerbia alaptörvényével.

Tanja Miscevic, Szerbia EU-főtárgyalója korábban elmondta: 4-5 éves csatlakozási folyamatra számítanak. A diplomata arra is rámutatott: a közvélemény-kutatások szerint a lakosságnak csak nagyjából a fele támogatja az EU-csatlakozást, viszont az ehhez szükséges reformokat a lakosság kétharmada támogatja. Vagyis a szerbek számára elsősorban a reformok fontosak, aminek pozitív hozadéka lehet az EU-csatlakozás.