Szerbia januárban megkezdheti az uniós csatlakozási tárgyalásokat, miután déli szomszédunk vállalta, hogy rendezi a Koszovó északi részén élő szerbek helyzetét és felszámolja a szerbek által működtetett párhuzamos intézményrendszert Észak-Koszovóban.
A tavaly áprilisban megkötött szerb-koszovói megállapodásban Szerbia a Koszovó északi részén élő szerben helyzetének rendezését vállalta az igazságszolgáltatással és a rendfenntartással együtt, valamint arra is ígéretet tett, hogy felszámolja a párhuzamos intézményrendszert Észak-Koszovóban. Koszovót viszont továbbra sem ismeri el államként, és Brüsszel nem teljesen elégedett a megállapodásban foglaltak teljesítésével sem, de ennek ellenére az EU úgy döntött, Szerbia megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat.
Még régebbi tartó vitás kérdések végére kerül pont júniusban, amikor a szerb és a magyar államfő a vajdasági Csúrogon közösen hajtott fejet a II. világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzett magyar és szerb áldozatok előtt. Áder János ezt megelőzően Belgrádban, a szerb parlamentben bocsánatot kért azokért a bűnökért, amelyeket a II. világháború során magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen a Vajdaságban. A magyar államfőt akkor úgy tájékoztatták, hogy a szerb kormány hamarosan határozatot hoz arról, hogy hatályon kívül helyeznek egy korábbi kormánydöntést, amellyel három vajdasági település magyar lakóinak kollektív bűnösségét mondták ki. Ez azonban még várat magára.
A szerb belpolitikát is élénk mozgások jellemezték tavaly. A nyár végén jelentősen átalakították az Ivica Dacic szocialista politikus vezette szerb kormányt. Az új kabinet az addigi 19 helyett 22 tagú lett, a tárcavezetők fele újonnan került be, hatan egyetlen párthoz sem tartoznak. A vajdasági magyarságot is komolyan érintő határozatot hozott december elején a szerb alkotmánybíróság, amikor kimondta, hogy a Vajdaság alapdokumentumának számító statútum mintegy kétharmada részben vagy teljesen összeegyeztethetetlen Szerbia alaptörvényével.
Tanja Miscevic, Szerbia EU-főtárgyalója korábban elmondta: 4-5 éves csatlakozási folyamatra számítanak. A diplomata arra is rámutatott: a közvélemény-kutatások szerint a lakosságnak csak nagyjából a fele támogatja az EU-csatlakozást, viszont az ehhez szükséges reformokat a lakosság kétharmada támogatja. Vagyis a szerbek számára elsősorban a reformok fontosak, aminek pozitív hozadéka lehet az EU-csatlakozás.
Orbán Viktor novemberben minden követ megmozgatott, hogy az alacsony energiaárak megmaradjanak. Magyarország komoly eredményeket ért el, melyet déli szomszédjaink is megirigyeltek.
Emmanuel Macron, az európai stratégiai autonómia egyik vezető szószólója Kínába érkezik. Látogatása a stratégiai autonómia gyakorlati próbája lesz. Csang Pej-csin írása.
Nagyon nem örülnek Orbán Viktor vétójának.
A vezető európai államok folyamatosan sürgetik, Japánt és az Egyesült Államokat, hogy „az európai példát követve” használják a lefoglalt orosz vagyont Ukrajna megsegítésére.
A háborúpárti európai vezetők gyanúsan hallgatnak az ukrán korrupció ügyében. Brüsszelben tudják, hogy nagy a baj, de hallani sem akarnak a korrupt ukrán kormánynak szánt források megvonásáról.
Forgács István romaügyi szakértő a többi jogi aktivistát sem kímélte Facebook-bejegyzésében.
Benjámin Netanjahu kérelme nem tartalmazza a bűnösség elismerését és a felelősség vállalását, ahogy az a büntetőügyekben a kérelmeknél szokás.
