Dmitrij Medvegyev a korábbinál enyhébb hangnemben beszélt Ukrajna közeledéséről az Európai Unióhoz az orosz-ukrán államközi gazdasági vegyesbizottság keddi ülése után.
Az orosz kormányfő a múlt hónapban az orosz parlament felsőházának vezető testülete előtt fakadt ki. Akkor közölte, hogy Ukrajna uniós társult tagságával megszűnik Moszkva és Kijev különleges partneri kapcsolata, ráadásul Ukrajna Ciprus sorsára jut, ha csatlakozik az Európai Unióhoz. Továbbá elmondta, hogy szerinte Ukrajna egyszerre akar hasznot húzni az uniós szabadkereskedelmi övezetből és az orosz–fehérorosz–kazah vámunióból.
Kalugában, a vegyesbizottság ülése után Medvegyev már úgy fogalmazott, hogy természetesen nem tartja fatális vagy drámai döntésnek Ukrajna „európai választását”, de felhívta a figyelmet annak lehetséges negatív következményeire. Megismételte Moszkva álláspontját, miszerint Ukrajnának nem marad esélye arra, hogy belépjen az orosz–fehérorosz–kazah vámunióba, amint az Európai Unió tagja lesz.
Medvegyev kifejtette, hogy országaik távlati együttműködésének lehetőségeiről „nagyon részletes, őszinte és partneri” vitát folytattak. Közölte, hogy Ukrajna integrációs döntésének következményeit még nehéz lenne megjósolni. „Majd meglátjuk, mi lesz” – tette hozzá. A vegyesbizottság ülését megelőzően négyszemközti megbeszélést tartott a két ország kormányfője. Mikola Azarovval való tárgyalásáról azt mondta Medvegyev: biztos abban, hogy Oroszország és Ukrajna „jó algoritmust” tudna kidolgozni együttműködésük számára arra az időszakra, amikor Kijev az Európai Unió társult tagja lesz.
A tervek szerint az ukrán vezetés a november 28-29-i vilniusi keleti partnerségi csúcsértekezleten írná alá az Európai Unióval a társult tagságról és az uniós szabadkereskedelmi övezethez való csatlakozásról szóló megállapodást.
Moszkva ragaszkodik Ukrajna teljes értékű vámuniós tagságához. Korábban a Kreml szigorú kereskedelmi korlátozások bevezetését helyezte kilátásba arra az esetre, ha Kijev megköti a társulási megállapodást az EU-val, attól tartva, hogy az ukrán piacra vámmentesen bejutó uniós termékek elárasztják Oroszországot.
A külügyminiszter rámutatott a Nyugat azon törekvésének veszélyeire, hogy egy atomhatalommal próbálnak győzelemig harcolni.
Egy kínai cég speciális katonai drónokat szállít a háborúban álló országnak, hogy azokat a harctéren használat közben tesztelhesse.
Az ukrán elnök úgy véli, az ország számára létfontosságú kérdések mindegyike már a partnerek asztalán van.
Az ukrán elnök amerikai útja nem ért el osztatlan sikereket.
A most bejelentett döntés értelmében Mikkeli lesz a NATO szárazföldi erőinek észak-európai központja.
„Ez egy olyan háború, amelynek soha nem lett volna szabad megtörténnie – jelentette ki Trump hozzátéve, hogy soha nem is törént volna meg, ha ő lett volna az elnök.
„A Nyugat hiába próbálkozik, nem fogja tudni szőnyeg alá söpörni ezt”– szögezte le Marija Zaharova külügyi szóvivő.
Mindez Boris Johnson memoárjából derült ki.
