Retteg a brit lap Trump elnökségétől: Orbánról sem feledkeztek meg
Az európai vezetési válságok Trump kezére játszhatnak szokásos oszd meg és uralkodj–taktikájában, az új amerikai elnökkel Európa rosszul járhat – írja a The Guardian.
A volt brit miniszterelnök, John Major egyszeri különadót róna ki az energiaszolgáltató brit magáncégekre, ha a legutóbb bejelentett meredek áremelések miatt az eddiginél is több lakossági fogyasztó szorulna állami segélyre a magas téli fűtésszámlák miatt.
A brit kormány nem sokkal később udvarias nyilatkozatban elvetette az ötletet, ugyanakkor a londoni parlament energiaügyi bizottsága meghallgatásra idézte be a szolgáltató cégek vezetőit. Sir John, aki 1990-től hét évig volt miniszterelnök, és ma is a kormányzó brit Konzervatív Párt egyik legtekintélyesebb politikusa, a BBC televíziónak kedden kijelentette: elfogadhatatlannak tartja a szolgáltatók által bejelentett áremeléseket, amelyek nyomán kemény tél esetén „sokaknak választaniuk kell majd, hogy esznek-e vagy fűtenek”.
Major szerint ebben a helyzetben komoly esélye van annak, hogy növelni kell a nehéz helyzetbe került fogyasztók állami segélyezését. A veterán brit politikus szerint ezt a támogatást a brit kormánynak az energiaszolgáltatóktól kellene visszaszereznie egyszeri, visszamenőleges hatályú nyereségadó kivetésével, különös tekintettel a bejelentett „nagyon magas” áremelések „indokolatlan mivoltára” és arra, hogy e cégek mekkora profitokat érnek el. Sir John ugyanakkor megvalósíthatatlannak nevezte az ellenzéki Munkáspárt vezetője, Ed Miliband által nemrégiben előterjesztett közműdíj-befagyasztási tervet.
Miliband a Labour szeptember végi éves kongresszusán közölte, hogy ha a párt a 2015-ben esedékes parlamenti választásokon kormányra kerül, legalább 20 hónapra befagyasztja a lakosságnak és a családi vállalkozásoknak felszámolt kiskereskedelmi áram- és gázárakat, a hat legnagyobb magántulajdonú brit energiaszolgáltató céget pedig feldarabolná, és tevékenységük ellenőrzésére a jelenleginél erőteljesebb felügyeleti hatóságot hozna létre.
David Cameron jelenlegi konzervatív párti brit miniszterelnök ugyanakkor a minap „átverésnek” nevezte a tervet, mondván: a Munkáspárt vezetőjének nincs befolyása a világpiaci energiaárakra. A brit kormány kedden Sir John Major különadó-javaslatát is elvetette. A Downing Street szóvivőjének nyilatkozata szerint „érdekes felvetésről” van szó, de a kormánynak nincsenek ilyen jellegű adóztatási tervei, ehelyett azt javasolja a fogyasztóknak, hogy törvényes jogukkal élve a lakóhelyükön elérhető legalacsonyabb tarifák érvényesítését követeljék szolgáltatójuktól.
Az utóbbi napokban a hat nagy brit lakossági energiaszolgáltató közül három - az Npower, az SSE és a British Gas – jelentett be meredek, 8-10 százalékos - az éves inflációs ütemet négyszeresen meghaladó – áremelési terveket. Iparági szakértők előrejelzései szerint hamarosan a másik három – a Scottish Power, az E.On és az EDF - is követi a példát.
Az áremelések bejelentése szította hatalmas közfelháborodás és sajtókampány hatására a brit parlament alsóházának energiaügyi bizottsága kedden közölte, hogy meghallgatásra idézte be mind a hat cég vezetőit. A bizottsági közlemény szerint a jövő keddre kitűzött meghallgatáson a legutóbb bejelentett áremelések „indokairól és indokoltságáról”, az egyes cégek árképzési gyakorlatáról és „profitjuk szerkezetének átláthatóbbá tételéről” lesz szó. Iparági elemzők számításai szerint a legutóbbi áremelések nyomán meghaladhatja az 1500 fontot (530 ezer forintot) a brit háztartások átlagos éves energiaszámlája.