Obama: Lehetséges a diplomáciai megegyezés Iránnal

Barack Obama elmondta: arra utasította John Kerry külügyminisztert, hogy törekedjen megállapodásra az iráni atomprogramról. „Az útakadályok túl nagynak bizonyulhatnak, de erősen hiszem, hogy a diplomáciai utat ki kell próbálni” – hangoztatta az amerikai elnök. Bátorítónak nevezte az új iráni vezetés közelmúltban elhangzott bejelentéseit, amelyek egy „jelentőségteljes megállapodás alapját képezhetik”, de azok komolyságát konkrét lépésekkel kell alátámasztani. „A békülékeny szavaknak ki kell egészülniük az áttekinthető és ellenőrizhető tettekkel” – mondta.

Obama beszéde idején az amerikai médiában még mindig csak találgatások jelentek meg arról, hogy legalább egy kézfogás erejéig találkozik-e iráni partnerével az amerikai elnök. Az amerikai elnök megismételte: az Egyesült Államok elkötelezte magát amellett, hogy megakadályozza Irán nukleáris fegyverhez jutását. Emellett leszögezte, hogy Washington nem rendszerváltást kíván elérni az iszlám köztársaságban, és elismeri az irániak jogát az atomenergia békés célú alkalmazására.

Szíriával kapcsolatban úgy fogalmazott: ott a nemzetközi közösségnek ki kell kényszerítenie a vegyi fegyverekre vonatkozó nemzetközi tilalmat. Obama szerint bizonyított, hogy az Aszad-rezsim felelős a Damaszkusz környékén augusztus 21-én elkövetett vegyifegyver-támadásokért és elmondta, hogy noha az ENSZ Biztonsági Tanácsának tétlensége miatt katonai csapást helyezett kilátásba, mindig a békés megoldást részesítette előnyben.

Az amerikai elnök sürgette, hogy az ENSZ BT „erős” és az Aszad-rezsim számára következményekkel járó határozatot fogadjon el a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítésével kapcsolatban, mert így kinyilváníthatja, hogy ilyen eszközöknek nincs helyük a 21. században. Ellenkező esetben viszont azt bizonyítaná, hogy az ENSZ képtelen érvényt szerezni még a legalapvetőbb normáknak is. Bejelentette, hogy az Egyesült Államok 340 millió dollárral megnöveli a szíriai humanitárius válság kezeléséhez nyújtott támogatást. A vegyi fegyverek problémájáról szólva említést tett arról, hogy (az Irakkal vívott háború során) irániak is estek ilyen eszközök áldozatául.

Az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban leszögezte, hogy annak megoldása érdekében minden érintett félnek kockázatot kell vállalnia megegyezés érdekében. Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy Izraelnek és barátainak el kell majd fogadniuk a palesztin állam létezését, az arab államoknak pedig el kell ismerniük, hogy stabilitást csakis egy olyan, két államon alapuló megoldás teremthet, amely szavatolja Izrael biztonságát. Obama megerősítette, hogy az Egyesült Államok kitart hosszú távú elkötelezettsége mellett a Közel-Keleten, ahol ha támadás éri valamelyik szövetségesét, kész erőt is alkalmazni, ahogy azt az első öbölháború idején tette.

Az amerikai elnök hangot adott meggyőződésének, hogy a világ biztonságosabbá vált az elmúlt öt év alatt, de a kenyai, pakisztáni és az iraki terrortámadások azt bizonyítják, hogy az al-Kaida továbbra is komoly fenyegetést jelent. Obama, részben feltehetően Vlagyimir Putyinnak a The New York Times című napilapban nemrégen megjelent írására reagálva kijelentette: Amerika a szabadságért hozott véráldozatai és az áldozatvállalása miatt kivételes. Az orosz elnök a cikkben kétségbe vonta az amerikaiak által maguknak tulajdonított kivételességet, azzal érvelve, hogy Isten mindenkit egyenlőnek teremtett. Az amerikai elnök hangsúlyozta: az Egyesült Államok kész kivenni részét az atrocitások megelőzésében és az emberi jogok védelmében, de ennek terhét nem tudja egyedül viselni.

Nem jön létre az amerikai és az iráni elnök találkozója az ENSZ-ben – közölte kedden az amerikai kormány két, név nélkül nyilatkozó tisztségviselője.

Az amerikai illetékesek tájékoztatása szerint noha azt Washington felajánlotta, az iráni fél nem volt kész az elnöki szintű kapcsolatfelvételre. Mint mondta, a Fehér Ház nyitott volt az ENSZ Közgyűlés általános vitája alkalmából New Yorkban tartózkodó Barack Obama és a Haszan Róháni közötti találkozóra, ám az irániak jelezték, hogy túlságosan „bonyolult” lenne.

Harminchat év után most először volt esély amerikai-iráni csúcstalálkozóra, miután az új teheráni vezetés több békítő gesztust tett, és jelezte, hogy kész tárgyalni a Nyugathoz való közeledésről. A júniusban megválasztott, mérsékeltnek mutatkozó elnök első ízben fordult meg a Közgyűlésen. Róháni nem jelent meg az ülésteremben Obama keddi felszólalása alatt, és nem volt jelen a Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár által a delegációvezetők tiszteletére adott munkaebéden sem, amelyet pedig sokan a legkézenfekvőbb alkalomnak tartottak a találkozóra.

Ha az elnöki kézfogás és a csúcstalálkozó elmaradt is, Catherine Ashtonnak, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének hétfői hivatalos bejelentése szerint a két ország a hét folyamán külügyminiszteri szinten felveszi majd a kapcsolatot. John Kerry annak a tárgyalásnak a keretében találkozik majd Mohamad Dzsavad Zariffal, amelyet a P5+1 országok – vagyis az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország – folytatnak Teheránnal a vitatott atomprogramról. Ha a tanácskozást a terveknek megfelelően csütörtökön megtartják, akkor a Kerry-Zarif eszmecsere lesz a legmagasabb szintű közvetlen kapcsolatfelvétel a két ország között az 1979-es iráni iszlám forradalom és a teheráni amerikai nagykövetség elfoglalása óta.

2001-ben Colin Powell, az amerikai diplomácia akkori vezetője az ENSZ-ben kezet fogott iráni partnerével, egy évvel korábban pedig Madeleine Albright akkori amerikai külügyminiszter és iráni kollégája egyszerre volt jelen a világszervezet egyik fórumán, de nem szóltak egymáshoz.