Was ist los? – Németország béna kacsaként nézi a fejleményeket
Egy nagy német betli krónikája: így bukott meg a baloldali–liberális kormány. Kohán Mátyás írása.
Alig két héttel a parlamenti választások előtt négyéves mélypontra süllyedt a német ellenzéki Zöldek népszerűsége, ugyanakkor a választásra jogosultak csaknem 60 százaléka még nem tudja, hogy elmegy-e szavazni, és ha igen, akkor melyik pártot támogatja.
A legnagyobb ellenzéki erő, a szociáldemokrata párt (SPD) remélt koalíciós partnere a ZDF közszolgálati televízió csütörtökön ismertetett felmérése szerint 10 százalékon áll a választási részvételt biztosra ígérő, és határozott pártpreferenciával rendelkező választók körében, ami a legalacsonyabb érték 2009 novembere óta, és elmarad a 2009 szeptemberében tartott legutóbbi választáson elért 10,7 százaléktól.
A baloldali ökopárt választói támogatottsága 2011-ben, a fukusimai atomkatasztrófa utáni időszakban - amikor a parlament megszavazta, hogy valamennyi német atomerőművet bezárják - történelmi csúcsra, 23 százalékra emelkedett. Elemzők még 2013 elején is arról beszéltek, hogy a Zöldekből az SPD-hez és a konzervatív CDU-hoz hasonló nagy néppárt lehet, az utóbbi hetekben viszont egyre gyengül a támogatottságuk, szakértők szerint egyebek között az adóemeléseket előirányzó programjuk miatt.
Az SPD 26 százalékon áll, népszerűsége nem változott az egy héttel korábbihoz képest a ZDF Politbarometer nevű felmérése szerint. Egy szerdán ismertetett vizsgálat, a Forsa intézetnek az RTL televízió és a Stern magazin megbízásából készült felmérése alapján az SPD népszerűsége nőtt a vasárnapi kancellárjelölti televíziós vita óta. Ezt a tendenciát megkérdőjelezi a ZDF felmérése, amelyet a Forschungsgruppe Wahlen (választói kutatócsoport) nevű közvélemény-kutató intézett végzett. A CDU/CSU pártszövetség az új adatok szerint a szavazatok 41 százalékára, a liberális koalíciós társ, az FDP 6 pedig százalékra számíthat. A kormányoldal így 46:36 arányban vezet az ellenzéki összefogás pártjai, az SPD és a Zöldek előtt. A Baloldal - amellyel egy párt sem hajlandó koalíciót kötni - 8 százalékos támogatottsággal bír. Más párt várhatóan nem éri el az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöböt a szeptember 22-ei választáson.
A korábbi választások tapasztalatai azt mutatják, hogy 47-48 százalékkal már kormányt lehet alakítani annak révén, hogy a bejutási küszöbön elbukott pártokra adott szavazatok módosítják a parlamenti pártok közötti erőviszonyokat. 1998-ban a Gerhard Schröder vezette szociáldemokraták 40,9, a Zöldek pedig 6,7 százalékot értek el. A két párt összesített szavazati aránya 47,6 százalék volt csupán, de 10 mandátumnyi többséghez jutottak a Bundestagban. Ennek alapján a 2009-ben alakított konzervatív-liberális koalíció pártjainak jó esélyük van a hatalom megtartására.
Ugyanakkor a ZDF felmérése szerint a választásra jogosult 61,8 millió német 59 százaléka nem tudja, hogy részt vesz-e a választáson, és határozott pártpreferenciája sincs. Ez az arány egy héttel korábban 54 százalék volt. Korábbi felmérések szerint a választási részvételt biztosra ígérők között is rendkívül magas, 30 százalékon felüli azoknak az aránya, akik még nem tudják, hogy kire szavazzanak.