Ha a brit alattvalókon múlik, újabb Viktória királynője lehet majdan az Egyesült Királyságnak, feltéve, hogy Vilmos herceg és Katalin hercegnő első gyermeke leány lesz.
A hercegi házaspár elsőszülöttjének – Nagy-Britannia majdani uralkodójának – világra jötte most már bármelyik nap esedékes, addig is a brit sajtó a nép véleményét kérdezgeti egyebek mellett arról, hogy milyen nevet adnának a legszívesebben a jövendő királynak vagy királynőnek.
A Sunday Times brit vasárnapi lap megbízásából elvégzett országos felmérés eredménye szerint a relatív többség – 12 százalék – leánygyermek esetén Victoriának keresztelné az újszülöttet. A Mail on Sunday ugyanezen körkérdésére 14 százalék szintén a Victoriára szavazott. E lap közvélemény-kutatásában szoros második 13 százalékkal a Diana név; így hívták Vilmos 1997-ben autóbalesetben elhunyt édesanyját. Az Alexandra névre 12 százalék, a Charlotte-ra 9 százalék szavazott. A felmérés tanúsága szerint ugyanakkor az alattvalók közül egyelőre kevesen szeretnének III. Erzsébet királynőt a brit trónon a későbbi évtizedekben, az Elizabeth nevet ugyanis csak 8 százalék részesítené előnyben.
Vilmos és Katalin első gyermeke a jelenlegi uralkodó, a 87 esztendős II. Erzsébet királynő harmadik dédunokája lesz, de az egyetlen, aki reális eséllyel követheti majd őt a trónon. A királynő után elsőszülött fia, Károly trónörökös; Károly után elsőszülött fia, Vilmos; Vilmos után pedig a hercegi házaspár hamarosan világra jövő elsőszülöttje örökli majd a koronát. Ha a gyermek leány lesz, és valóban a Victoria nevet kapja, akkor ük-ük-nagymamája után ismét Viktória királynő ülhet majd a brit trónon, II. Viktória néven.
Igaz ugyanakkor az is, hogy az újszülöttnek szinte bizonyosan több keresztneve lesz, és majdani trónra lépése idején ezek közül bármelyiket szabadon kiválaszthatja uralkodói névként. II. Erzsébet királynő édesapjának például négy keresztneve volt, az első az Albert, és trónra lépése előtt a családban mindenki csak Bertie néven emlegette. Királyként azonban utolsó keresztnevét választotta, és VI. György néven uralkodott 1952-ben bekövetkezett haláláig.
A Victoria mindazonáltal sokak szerint szerencsés névválasztás lenne, már csak azért is, mert Viktória királynő az angol-brit monarchia egyetemes történetének abszolút időrekordere: amikor 1901-ben, 82 évesen elhunyt, már 63 évet, hét hónapot és három napot töltött a brit trónon, többet, mint bármelyik elődje és utódja. A jelenlegi uralkodó, II. Erzsébet királynő 61 esztendeje viseli a koronát, vagyis még két évet kell uralkodnia üknagymamája rekordjának megdöntéséhez. Ehhez az szükséges, hogy 2015. szeptember 10-én, 90. életévében is még ő üljön az Egyesült Királyság trónján.
Az alattvalók körében a két vasárnapi brit lap felmérése alapján a fiúnevekben esetében is viszonylagos konszenzus alakult ki: a relatív többség a James nevet adná az újszülöttnek, ha Vilmosnak és Katalinnak fia születnék. E névnek is megbecsült hagyományai vannak az angol-brit monarchia történetében. VI. Jakab skót király volt ugyanis az első „brit” uralkodó, amikor 1603-ban, a Tudor-dinasztia kihalása – vagyis az egyenes ági leszármazott nélkül elhunyt I. Erzsébet angol királynő halála – után I. Jakab néven Anglia királya is lett, megteremtve gyakorlatilag Nagy-Britanniát.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Keir Starmer most már sajnálja, hogy a pedofilbotrányba keveredett Peter Mandelsont nevezte ki washingtoni nagykövetnek.
Egy kutatás szerint ez az arány még tovább fog romlani. A következő tíz éven belül újabb 2,4 millió embernek ítélhetik oda a segélyeket.
Beállt az Iszlám Államba a kislányával, majd visszament Angliába, és sztár lett. A Nyugat, az Nyugat.
A jogilag kötelező érvényű biztonsági garanciákkal megtámogatott tervet az Egyesült Államok is támogatja.
Egy új törvényjavaslattal újra összehangolnák a brit és az uniós jogot.
Yvette Cooper brit külügyminiszter elmondta a nagy semmit, csatlakozva az uniós nyilatkozatokhoz.
A kormány nem engedi, hogy a magyarok pénzét Ukrajnába vigyék, és szembeszáll a külföldi befolyásolási kísérletekkel – mondja a külgazdasági és külügyminiszter, aki arról is beszélt, miért hordoz világháborús kockázatot egyes NATO-tagállamok politikája.
Jó, akár el is kezdhetjük, hogy kinek miért kell bocsánatot kérnie; Trianonért, a munkácsi turulért, Sebestyén Józsefért. Ungváry Zsolt írása.
