A rendőrök által indokolatlanul alkalmazott erőszak nem maradhat büntetlenül – jelentette ki ötnapos törökországi útja végén Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa.
Az ET hétfőn kiadott közleményének tanúsága szerint a lett politikus a Gezi Park körül kirobbant eseményekről és egyéb emberi jogi kérdésekről is tárgyalt Isztambulban és Ankarában. „Minden olyan esetet, amelyben a rendőrök túlzott erőt alkalmaztak, ki kell vizsgálni, a felelősöket pedig megfelelően meg kell büntetni” – jelentette ki a biztos. Megjegyezte: ha ezeket az ügyeket nem vizsgálják ki, azzal önmagában is sérülnek az emberi jogok, és hasonló okok miatt többször is elmarasztalta már Törökországot az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban.
A közlemény azt is tudatja, hogy Muiznieks hivatala súlyos emberijog-sértésekről kapott jelentéseket, amelyeket tanúvallomások, fényképek, videofelvételek, törvényszéki bizonyítékok is alátámasztanak.
„A legtöbb ilyen a könnygáz túlzott vagy nem megfelelő használatára vonatkozik, illetve az előállítottakkal való rossz bánásmódról szól” – ismerteti az ET közleménye, amely arra is rámutat, hogy a török hatóságok szerint a rendőrség megfelelően járt el,
„arányosan” intézkedett, mert „marginális csoportok” megpróbálták eltéríteni a tiltakozások menetét, a maguk hasznára fordítani a megmozdulásokat. A felfogásbeli különbséget csak független, pártatlan, hatékony vizsgálat oszlathatja el, amelybe az áldozatokat is bevonják – vélekedett Muiznieks.
Megítélése szerint nem kérdés, hogy az erőszakos tiltakozókat is meg kell büntetni, mindazonáltal úgy véli, egy demokratikus állam számára annak kell abszolút elsőbbséget élveznie, hogy a felelősök megbüntetésével megőrzi az állampolgároknak a rendfenntartó erőkbe vetett bizalmát.
Nils Muiznieks arra is kitér, hogy értelmiségiek jelezték, attól tartanak, hogy a tiltakozások idején tanúsított magatartásuk miatt eljárás indulhat ellenük, a hatóságok megfélemlítik őket. Az emberi jogi biztos felszólította a török hatóságokat, hogy sürgősen oszlassák el ezeket a félelmeket, és a megtorlásnak még a látszatát is kerüljék. Muiznieks a török gyülekezési törvény hiányosságaira is rámutatott, mivel az szerinte túl nagy mozgásteret ad a rendfenntartó erőknek a beavatkozásra, nagyobb hangsúlyt helyez arra, hogy törvényes-e egy megmozdulás, ahelyett, hogy a hatóságok azt tartanák szem előtt, hogy a megmozdulás – ha nincs is rá formális engedély – békés-e.
Orbán Anitával a Bajnai-kör újabb tagja lépett be a kampányba, egyúttal asztalra téve az Ukrajna tematikáját. Zelenszkij vezetésével közben az ukránok nyíltan beszálltak a magyar választási kampányba, Hitlert, Szálasit emlegetve, Orbánt gyalázva. Mi jön még?
Az biztos, hogy nem fog meghátrálni Magyarország.
Ukrajnáról és az EU Ukrajna-politikájáról is beszélt Kaja Kallas, az EU külügyi főtárgyalója csütörtökön.
Szakértők szerint az elképzelés inkább hatalmi projekt, mint rendszerjavítás.
Világossá vált, miről kell majd áprilisban döntenünk.
Orbán Anita arra törekszik, hogy Ukrajna minél hamarabb tagja legyen az Európai Uniónak.
Joschka Fischer szerint vége a békeillúziónak, jöhet a nukleáris korszak.
Az Európai Tanács volt elnöke Trump emberének nevezte Mark Ruttét.
Az biztos, hogy nem fog meghátrálni Magyarország.
