Szerbia négy-öt éven belül EU-taggá akar válni – hangoztatta Ivica Dacic szerb miniszterelnök újságírók előtt szerdán Brüsszelben.
Dacic José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével, valamint Catherine Ashtonnal, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével folytatott megbeszélést – egy nappal azután, hogy az EU-országok kormányainak képviselői miniszteri szinten jóváhagyták: fél éven belül megkezdődhetnek Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásai. A keddi luxembourgi miniszteri állásfoglalást a csütörtök-pénteki EU-csúcson is minden bizonnyal megerősítik.
Szerbia annak nyomán kapott zöld fényt az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez – miként Koszovó is az unióval kötendő társulási megállapodásról folytatandó tárgyalások megindításához –, hogy az EU közvetítésével hosszú hónapokon át Brüsszelben folytatott szerb-koszovói miniszterelnöki egyeztetéseken sikerült érdemi haladást elérni a szerb-koszovói viszony normalizálási folyamatában. Dacic most arról beszélt Brüsszelben, hogy Belgrád nem akarja egy évtizedig elhúzni a csatlakozási tárgyalásokat, hanem négy-öt éven belül azok eredményes befejezésére fog törekedni.
A szerb kormányfőt üdvözlő Barroso gratulált a kedden elért eredményhez. A szerb-koszovói normalizálási folyamattal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az „európai szellem” jegyében a kompromisszumok megkötésének képessége senkit nem gyengít, hanem ellenkezőleg, erősebbé tesz. Ashton – utalva a hosszas, gyakran késő éjszakába, sőt hajnalba nyúlt szerb-koszovói kormányfői tárgyalásokra – azzal üdvözölte Dacicot Brüsszelben, hogy a szerb kormányfő immár majdhogynem „második otthonának” tekintheti a várost. Biztosította a miniszterelnököt arról, hogy az EU-csúcs résztvevőinek arról fog beszámolni, hogy Szerbia teljesítette a tőle eddig elvártakat, így itt az ideje, hogy az EU is teljesítse a belgrádi elvárásokat, és mielőbb, legkésőbb jövő januárban megkezdje Szerbiával a csatlakozási tárgyalásokat.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
A német zöldpárti EP-képviselőt erősen megviseli a magyar uniós elnökség.
Nem a Tisza árad, hanem „a közönségesség és a durvaság”.
Sokféle módon megálmodták már a jövőt, nem egy esetben akár legitimálva mások életének kioltását, és nem ritkán ebből még sportot is űztek. 25 éve az Epic is így tett, ami sokak életét változtatta meg.
