Franciaország élni fog politikai vétójogával, ha a kultúrára és a kulturális iparra is vonatkozni fog az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi egyezmény – közölte szerdán Jean-Marc Ayrault miniszterelnök a francia nemzetgyűlésben.
A Európai Bizottság márciusban hagyta jóvá a szabadkereskedelmi tárgyalások megkezdését az Egyesült Államokkal. A kereskedelmi miniszterek pénteken egyeztetnek Luxemburgban a tárgyalási mandátumról, amely alapján az Európai Bizottság megkezdheti a tárgyalásokat.
„Franciaország támogatja a gazdasági kapcsolatokat, de csak akkor, ha a játékszabályokat előzetesen rögzítik” – hangsúlyozta a kormányfő. Emlékeztetett arra, hogy más ágazatokra, például a mezőgazdaságra és a védelmi politikára sem fog vonatkozni a megállapodás. Franciaország „mindig is úgy gondolta, hogy a kultúra mentességének különleges kérdését külön kell kezelni” – mondta Ayrault. Arra is felhívta a figyelmet, hogy azt a Japánnal és Kanadával folytatott tárgyalások során is előzetesen kizárták a témakörökből.
„Küzdeni fogunk, küzdeni fogunk és mindig is küzdeni fogunk a kultúra mentességéért” – fogalmazott Ayrault. Arra is emlékeztetett, hogy eddig 14 uniós tagállam kulturális minisztere írta alá azt a felhívást, amely a kultúra kizárását kéri a tárgyalási mandátumból. „Nicole Bricq, aki Franciaországot fogja pénteken képviselni az európai találkozón, egyértelmű mandátummal érkezik: Franciaország ellenezni fogja a tárgyalások megkezdését, amennyiben a kultúra és a kulturális ipar nem kerül védelem alá és nem kerül ki a témakörökből” – mondta a kormányfő. Hozzátette: „Franciaország a politikai vétójogát is használni fogja”.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió között jövő év végére megkötendő egyezmény az importvámok és a korlátozások nagy részének megszüntetésével várhatóan megkönnyíti az Atlanti-óceán két partja között a kereskedelmet, de aggodalmat ébreszt a „kulturális kivétel” elve védelmezőinek körében. Az úgynevezett kulturális kivétel az a politika, amely igyekszik a kulturális produktumokat mentesíteni a piac szabályai alól. Az államok ennek segítségével alkalmazhatnak a kultúrájukat támogató mechanizmusokat. Konkrét esetekben adhatnak például szubvenciókat a filmipar vagy minden más kulturális alkotás támogatására.
A kultúra mentességének elve vonatkozik a kereskedelmi kvótákra is. Ez annyit jelent, hogy törvényileg szabályozható, mennyi Európában készült művet kell például a rádióban vagy a televízióban sugározni. Ez a gyakorlat ugyan több évtizede él az Európai Unió egyes tagállamaiban, a kulturális kivétel elvét azonban csak az 1990-es évek elején fogalmazták meg. Egy kereskedelmi megállapodásról folyó tárgyaláskor általában bejelentik, mi az, amire eleve nem vonatkoznak a tárgyalások. Európai filmrendezők azt próbálják elérni, hogy az egyezmény ne vonatkozzon az audiovizuális ágazatra, vagyis ne sérüljön az úgynevezett kulturális kivétel elve.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
J. D. Vance a minap épp az ellenkezőjére figyelmeztette a magyarokat.
A biztonságpolitikai szakértő figyelmeztet: nem véletlen a sorozatos kiszivárogtatás, külföldi titkosszolgálati művelet állhat a háttérben.
Orbán Viktor jót tesz, Magyar viszont kárt okozna: éppen azt, amit Brüsszel követel. Bizonyságul annyit, hogy a szándéka egybecseng a Tisza kiszivárgott energiatervével.
Mindenki szerint óriási dolog, hogy az USA alelnöke Budapestre látogatott.
Az ottaniak szemében Magyarország kulcsállam az Európai Unióban.
A szeretkező-verekedő elefántok közül az egyik, úgy tűnik, minket nagyon szeret – és ebből Magyarország csak profitálhat. Kohán Mátyás írása.
A NASA négy űrhajósa ezekben a napokban kerüli meg a Holdat az Artemis-programban. Rajcsányi Gellért írása.
A védett üzemanyagár sorsa a tét.
