Nyugatról érkező elismerés: „Kívülállóként azt látom, hogy Orbán Viktor ezeket a csapdákat eddig sikeresen elkerülte”
A volt brit brexitügyi főtárgyalóval, Lord David Frosttal beszélgettünk.
Franciaország élni fog politikai vétójogával, ha a kultúrára és a kulturális iparra is vonatkozni fog az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi egyezmény – közölte szerdán Jean-Marc Ayrault miniszterelnök a francia nemzetgyűlésben.
A Európai Bizottság márciusban hagyta jóvá a szabadkereskedelmi tárgyalások megkezdését az Egyesült Államokkal. A kereskedelmi miniszterek pénteken egyeztetnek Luxemburgban a tárgyalási mandátumról, amely alapján az Európai Bizottság megkezdheti a tárgyalásokat.
„Franciaország támogatja a gazdasági kapcsolatokat, de csak akkor, ha a játékszabályokat előzetesen rögzítik” – hangsúlyozta a kormányfő. Emlékeztetett arra, hogy más ágazatokra, például a mezőgazdaságra és a védelmi politikára sem fog vonatkozni a megállapodás. Franciaország „mindig is úgy gondolta, hogy a kultúra mentességének különleges kérdését külön kell kezelni” – mondta Ayrault. Arra is felhívta a figyelmet, hogy azt a Japánnal és Kanadával folytatott tárgyalások során is előzetesen kizárták a témakörökből.
„Küzdeni fogunk, küzdeni fogunk és mindig is küzdeni fogunk a kultúra mentességéért” – fogalmazott Ayrault. Arra is emlékeztetett, hogy eddig 14 uniós tagállam kulturális minisztere írta alá azt a felhívást, amely a kultúra kizárását kéri a tárgyalási mandátumból. „Nicole Bricq, aki Franciaországot fogja pénteken képviselni az európai találkozón, egyértelmű mandátummal érkezik: Franciaország ellenezni fogja a tárgyalások megkezdését, amennyiben a kultúra és a kulturális ipar nem kerül védelem alá és nem kerül ki a témakörökből” – mondta a kormányfő. Hozzátette: „Franciaország a politikai vétójogát is használni fogja”.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió között jövő év végére megkötendő egyezmény az importvámok és a korlátozások nagy részének megszüntetésével várhatóan megkönnyíti az Atlanti-óceán két partja között a kereskedelmet, de aggodalmat ébreszt a „kulturális kivétel” elve védelmezőinek körében. Az úgynevezett kulturális kivétel az a politika, amely igyekszik a kulturális produktumokat mentesíteni a piac szabályai alól. Az államok ennek segítségével alkalmazhatnak a kultúrájukat támogató mechanizmusokat. Konkrét esetekben adhatnak például szubvenciókat a filmipar vagy minden más kulturális alkotás támogatására.
A kultúra mentességének elve vonatkozik a kereskedelmi kvótákra is. Ez annyit jelent, hogy törvényileg szabályozható, mennyi Európában készült művet kell például a rádióban vagy a televízióban sugározni. Ez a gyakorlat ugyan több évtizede él az Európai Unió egyes tagállamaiban, a kulturális kivétel elvét azonban csak az 1990-es évek elején fogalmazták meg. Egy kereskedelmi megállapodásról folyó tárgyaláskor általában bejelentik, mi az, amire eleve nem vonatkoznak a tárgyalások. Európai filmrendezők azt próbálják elérni, hogy az egyezmény ne vonatkozzon az audiovizuális ágazatra, vagyis ne sérüljön az úgynevezett kulturális kivétel elve.