Ugyanakkor a progresszív erők összefogásához akkor is szükség lenne egy új szerveződésre, ha az SI-vel minden rendben lenne, mert a világ több régiójában „az európaiak klubjának” tartják az SI-t. Ez ugyan már régen nem igaz, de sok országban egy baloldali politikus karrierjének a végét jelentené, ha azt javasolná, hogy pártja csatlakozzon a Szocialista Internacionáléhoz. Olyan jelentős baloldali formációk, mint az Indiai Nemzeti Kongresszus, vagy a brazil Munkáspárt számára fel sem merül, hogy belépjen az SI-be – mondta az SPD elnöke.
Hangsúlyozta: amióta 2009-ben pártelnökké választották, európai kollégáival együtt több kísérletet tett az SI megreformálására, de ezek a próbálkozások kudarcot vallottak. Az SI nem tartja magát a saját előírásaihoz, és tagjai között vállalhatatlan szervezetek vannak, például egy olyan elefántcsontparti párt, amely nagyban felelős az afrikai országban kialakult polgárháborús állapotokért. Zin el-Abidin ben Ali elűzött tunéziai diktátor és a bukott egyiptomi vezető, Hoszni Mubarak pártját pedig csak az arab tavasz idején zárták ki a szervezetből – mondta Sigmar Gabriel.
Az SPD nem adja fel a reményt, hogy sikerül modern megújítani az SI-t, de egyelőre nem lát erre esélyt, ezért a fenntartásához fizetett hozzájárulást minimálisra csökkentették – tette hozzá. Azt nem mondta el, hogy a német szociáldemokraták mennyit fizetnek be az SI kasszájába. A Focus című hetilap értesülése szerint az SPD az idén már csak 5 ezer fontot utalt át, míg korábban évente 100 ezer font tagdíjat fizetett.