Szerte a világban demonstrálnak a székelyekért

Tüntetést tartottak Székelyföld autonómiájáért vasárnap Münchenben a román főkonzulátus előtt. A Hunnia Baráti Kör szervezésben tartott demonstráción a vártnál jóval többen, mintegy 250-en vettek részt – tájékoztatta telefonon az MTI-t Hahn-Seidl Alida, a németországi magyar civil szervezet tagja, a tüntetés egyik szervezője. A demonstrálók közül mintegy hatvanan székely zászlót, többen pedig táblákat tartottak a magasba, amelyeken például az volt olvasható angol nyelven, hogy „Önrendelkezést Székelyföldnek!” – mondta a szervező.

A székely szabadság napján megrendezett marosvásárhelyi megmozdulással egy időben tartott müncheni szimpátiatüntetésen felolvasták a Székely Nemzeti Tanács követeléseit tartalmazó petíciót, amelyet a demonstráció résztvevői aláírtak. A petíciót a tüntetés végén bedobták a román főkonzulátus postaládájába. A járókelők között az autonómia ügyét német nyelven ismertető szórólapokat osztottak szét – mondta Hahn-Seidl Alida.

Londonban a rendőrség nem engedte a román nagykövetség elé a székely autonómiáért tüntetőket. Románia londoni nagykövetsége egy kerítéssel elzárt kis utcában van, a vasárnap délutáni demonstrációra érkezőket azonban a rendőrök egy szemközti szűk sétálóutcába terelték, ahol a résztvevőknek egy rácsokkal körülvett, kijelölt részen kellett gyülekezniük. Az MTI tudósítójának kérdésére a helyszínt biztosító rendőri egység vezetője elmondta: az intézkedést nem a román képviselet kérte, a nagykövetségnek otthont adó utca magánterületnek minősül, ezért ott nem lehet demonstrációkat tartani. A vasárnapi londoni megmozdulásra összegyűlt mintegy 120 résztvevő némi vita után tudomásul vette, hogy nem vonulhat a román képviselet elé, és a kijelölt kis utcában tartotta meg az egyórás rendezvényt. A tüntetők magyar és székely, valamint rovásírással ellátott árpádsávos lobogókat emeltek a magasba. Az egyik transzparensen a „Székelyföld nem Románia része” felirat volt olvasható.

A tüntetők többször elénekelték a magyar és a székely himnuszt, és több alkalommal felhangzott a „Vesszen Trianon” jelszó is. A demonstráción felolvastak egy nyilatkozatot, amely szerint Székelyföld autonómiája nem sértené Románia területi integritását és szuverenitását, sem a Székelyföldön élő román nemzetiségű polgárok érdekeit és a román alkotmányt sem. A nyilatkozat követelte, hogy Székelyföld alkosson önálló fejlesztési régiót az EU-források hatékonyabb felhasználása érdekében. A nyilatkozat szerzői Székelyföld területi autonómiájának megteremtését is követelték. A demonstráció rendbontás nélkül ért véget.

Észak-Amerika több nagyvárosában tartottak vasárnap megmozdulásokat a székely autonómia ügye melletti szolidaritás jegyében. Clevelandben, a Vatikán által tavaly újranyittatott Szent Imre magyar katolikus templom területén mintegy másfél százan gyűltek össze, hogy támogassák Székelyföld autonómiájának ügyét – tájékoztatta telefonon azt MTI-t a Csíkszeredából származó Csibi Lóránt, az esemény szervezője, a városban működő Bocskai Rádió főszerkesztője. Csibi Lóránt az összegyűltek előtt, akik elénekelték a magyar és a székely himnuszt, egyebek mellett ismertette a közigazgatás átszervezésére irányuló román kormányzati szándékot. Az eseményen támogatási nyilatkozatot olvastak fel, aláírásokat gyűjtöttek. Az Egyesült Államokban Los Angelesben, New Yorkban, Washingtonban, illetve Kanadában Ottawában és Torontóban hirdettek meg hasonló megmozdulásokat, több helyen a városban működő román képviselet elé.

Nagyjából 25-en gyűltek össze vasárnap a brüsszeli román nagykövetség épületénél, hogy kifejezzék szolidaritásukat a romániai székelyekkel a székelyföldi autonómiáért folytatott küzdelemben. A Belgiumi Magyarok Szövetsége és az Emberi Jogok Közép-Európai Bizottsága által szervezett megmozdulás azzal kezdődött, hogy a magyar és székely zászlókat lengető résztvevők elénekelték a Székely himnuszt. Ezt követően Kállay Oszkár, a tiltakozás egyik szervezője elmondta, hogy ez a tüntetés nem valami ellen, hanem valamiért szerveződött. Rövid beszédében felidézte, hogy 1854-ben ezen a napon végeztek ki három székely hazafit, akik az 1848-as magyar forradalmat igyekeztek újraéleszteni.

Kállay ezt követően felolvasott egy nyilatkozatot, amelyet José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének is eljuttattak, akit szintén arra kérnek: lépjen fel a székelyföldi autonómia ügyében. Nyilatkozatukban a szervezők kifejezik, hogy szerintük Románia uniós csatlakozásakor a székelyek joggal hihették, hogy jogaik érvényesülhetnek, nem lesznek másodrangú polgárok, elnyerhetik a területi autonómiát, de Románia – mint fogalmaznak – továbbra is folytatja erőszakos asszimilációjukat, miközben úgy tesz, mintha eleget tenne európai kötelezettségeinek. „A romániai diktatúra eszközei és asszimilációs módszerei túlélték a diktatúrát” – jelentette ki Kállay Oszkár, aki szerint a román hatóságok még a párbeszédtől is elzárkóznak, ha a székelyföldi autonómiáról van szó. Beszédét követően Kállay a brüsszeli román nagykövetnek címzett levelet adott át a nagykövetség egyik munkatársának, majd a tiltakozók elénekelték a Himnuszt.

A Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) támogatásáról biztosította a székely nép önrendelkezésének kinyilvánítását az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében. Mint írták, hisznek abban az Európában, mely a szabad, független, szuverén népek és nemzetek közössége, keresztény gyökereit híven őrzi, társadalmait ezen elvek és értékek mentén építi fel és újítja meg időről időre. Ebből fakadóan pedig hisznek abban, hogy ez az Európa teljes tisztelettel övezi az emberi életet és emberi méltóságot, ennél fogva a népek és nemzetek önrendelkezési jogát is, amelyet tevőlegesen is támogat. Kiemelték: támogatják a  székely nép önrendelkezésének kinyilvánítását, hiszen azt elvitathatatlan jogának tartják és üdvözölik, hogy ennek békésen kíván hangot adni. Hozzátették: a nemzet, és az összmagyarság iránti szeretetből a szolidaritást kifejező tüntetéseken jelen lesznek, hogy támogatásuknak hangot adjanak. A Magyar Ifjúsági Konferencia a határon túli magyar ifjúsági szervezeteket tömöríti, évente kétszer tart ülést, egyet Magyarországon, egyet pedig a határon túl.