A csütörtökön kezdődő kétnapos uniós csúcs napirendjének összeállítása nem az Európai Bizottság hatásköre – hárította el szerdán a kérdést az Európai Bizottság szóvivője, hogy szóba hozhatja-e José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a magyar alaptörvény módosításának kérdését a csúcstalálkozón.
A napirend meghatározása az Európai Tanács elnökének feladata – jelentette ki Olivier Bailly bizottsági szóvivő. „Ami a Bizottságot illeti: tanulmányozzuk az alkotmány legutóbbi módosítását(...), és ha a tanács elnöke szóba akarja hozni ezt az ügyet, akkor ezt az ő dolga eldönteni, és nem a miénk” – fogalmazott Bailly.
A nap folyamán több európai parlamenti képviselő, többek között Guy Verhofstadt korábbi belga miniszterelnök, liberális frakcióvezető az EP plenáris ülésén azzal a kéréssel fordult a bizottság elnökéhez: vitassa meg a csúcson az unió állam- és kormányfőivel, hogy a magyar alaptörvény módosítása kapcsán életbe léptethető-e az unió alapszerződésének 7. cikke szerinti szankció. Ez a cikk a tagállamok teljes egyetértésével lehetővé teszi, hogy egy tagországot megfosszanak szavazati jogától, vagyis teljesen kizárjanak az uniós döntéshozatalból. Ezt a büntetést az uniós zsargonban csak atomfegyverként, atombombaként említik.
Egy név nélkül nyilatkozó bizottsági forrás az MTI-nek rámutatott, hogy az Európai Parlamentnek ugyanúgy jogában áll kezdeményezni a hetes cikkely szerinti eljárást. „Verhofstadt számára kényelmes az Európai Bizottságra mutogatni, de ha el akarja indítani az eljárást, győzze meg erről a parlamenti többséget” – fogalmazott a forrás, aki szerint a liberális belga politikus ezt nyilván azért nem teszi meg, mert tudja, hogy a többség ezt nem támogatná.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A LIBE sajnálatos döntése tiszteletlen a Tanáccsal, mint az Európai Unió intézményével szemben és súlyosan sérti a lojális együttműködés elvét.
December elején hivatalba léphetnek az új biztosok.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
A jelenlegi helyzet viszont egyszerűen kimaxolása a képmutatásnak. Egy politikai eljárástól várunk egy nem politikai megoldást.
Deák Dániel szerint politikai szempontból két dolog biztosan megállapítható a legújabb hanganyaggal kapcsolatban.
Ezt nem lehet szociális vagy egészségügyi kérdésként kezelni.
