Olasz választás: Bersani és Monti csatája, Berlusconi beleszólhat

A december végén kezdődött választási kampány elején a balközép Demokrata Párt (PD) és a Monti vezette centrumerők még szövetségesként indultak. A PD és a Monti-lista közös politikai ellenfele a Berlusconi vezette jobbközép Szabadság Népe (PdL) volt. Ez már a múlté – hangoztatta a csütörtöki sajtó.

Négy héttel a voksolás előtt a PD-főtitkár Pierluigi Bersani és Monti között zajlik a harc a szavazatokért. Ha a PD kerül kormányra az első száz napban pótköltségvetésre lehet szükség, a „szakértői kormánytól örökölt 10 milliárdos költségvetési hiány miatt” – hangoztatta Bersani. Úgy fogalmazott, a választás után kiderül, „mit söpörtek a szőnyeg alá” az utóbbi egy évben. „Az a baja Montinak, hogy nem törődik a szociális problémákkal” – jelentette ki a PD vezetője, aki csütörtökön ismételt választási szövetséget kötött a Nichi Vendola vezette, szélsőbaloldali Baloldal, Környezet, Szabadság (Sel) párttal és a Bruno Tabacci alapította Demokratikus Centrummal. „Monti sokat kockáztat a szakszervezet támadásával” – hangsúlyozta a főtitkár, Mario Monti Davosban gazdasági fórumon tartott beszédére reagálva. Monti a svájci találkozón kijelentette, hogy kormánya munkaügyi reformját a „régi politikai erők és a CGIL szakszervezete akadályozta meg”.

Elemzők szerint a voksolás közeledtével egyre feszültebb politikai légkör a kampányhoz tartozik. Maga Bersani is elismerte, hogy a „PD győzelme után semmi sem zárja ki a centrummal való koalíciót, de a kormányrudat a győztes veszi a kezébe”. Lapértesülések szerint ezzel egy időben Berlusconi a „sokkhatású” kampány-bejelentésre készül, mely tovább erősítheti a PdL fokozatosan növekvő támogatottságát. Az újságok úgy tudják, Berlusconi a 2001-eshez hasonló választási szerződést akar aláírni az olaszokkal.

Az olaszokat azonban „megkeserítette a politika” – derült ki az Eurispes felméréséből. A közvélemény-kutató intézet adatai szerint még a népszerűségi listák örökös első helyezettje, Giorgio Napolitano államfő támogatottsága is a tavalyi 62 százalékról 44,7-re esett vissza. A parlament iránt az olaszok 89,7 százalékának nincsen bizalma. Egyedül az ügyészségek és a hatóságok iránti bizalom nőtt. Az egyházé 36,6 százalékos, ami tavalyhoz képest tíz százalékos bizalomvesztést jelent.