Svájc nehezen adna ki személyes adatokat

2013. január 18. 15:08

A Mazars szerint nem zárható ki, hogy Svájc és a magyar állam olyan megállapodást kössön, hogy az alpesi ország az ottani bankokban lévő, beazonosíthatóan magyar betéteket összességében megadóztassa; majd a beszedett adót vagy annak egy részét átutalja a magyar államnak. Ugyanakkor nem valószínű, hogy a számlák tulajdonosairól Svájc bármilyen személyes adatot átadna. A Faludi Wolf Theiss szerint a „Rubik” egyezmények elterjedése segítheti az államok adópolitikai célkitűzéseinek megvalósítását.

2013. január 18. 15:08

A Mazars könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat közleményében ismerteti: Magyarország 1942-ben kötött Svájccal a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásról egyezményt; ezt váltotta fel az 1982-ben kötött megállapodás, amely a mai napig hatályban van. Az egyezmény legtöbb cikkelye megfelel az OECD modellegyezményében foglaltaknak, de hiányzik belőle az információcserére vonatkozó cikkely: ezek szerint Svájc nem köteles a magyar megkeresésekre információt szolgáltatni.

Éppen ezért nem valószínű, hogy a magyar kormány általános érvénnyel tudna olyan megállapodást kötni Svájccal, amely szerint az alpesi ország korlátozás nélkül kiadna minden információt az ottani magyar befektetésekről. Ezt a világon eddig egyetlen államnak sem sikerült elérnie, még Németországnak és az Egyesült Államoknak sem. A nemzetközi adószakértő szerint sikeresebbek azok az akciók, amikor ezek az országok saját nyomozóhatóságaik útján szereznek információkat, például úgy, hogy alapos gyanú esetén a saját országuk területén vizsgálatot végeznek svájci bankok ügynökeinél, és a náluk lefoglalt iratok, illetve adathordozókon tárolt információk alapján indíthatnak eljárást belföldi adóalanyok ellen.

Ugyanakkor azt is érdemes szem előtt tartani, hogy kamatdirektíva nem terjed ki a társasági adóalanyokra. Sőt, egyes országok belső szabályozásában további sajátos értelmezések is előfordulhatnak azzal kapcsolatban, hogy kire vonatkozik ez a szabályozás. Például Cipruson a társaságok tulajdonosai sem tartoznak a kamatdirektíva hatálya alá, így a szigetország azokról sem ad ki automatikusan információt. Más országokban pedig léteznek olyan társasági formák, amik valójában magánszemélyek befektetési közösségét jelentik, de az adott ország ugyancsak nem tekinti ezeket a direktíva hatálya alá tartózóknak.

Tehát, nem zárható ki, hogy Svájc és a magyar állam olyan megállapodást kössön, melyben Svájc az ottani bankokban lévő, beazonosíthatóan magyar betéteket összességében megadóztassa, és a beszedett adót vagy annak egy részét átutalja a magyar államnak. Ám nem valószínű, hogy a számlák tulajdonosairól Svájc bármilyen személyes adatot átadna – írja a Mazars.

Mivel Svájc nem az Unió tagja, az uniós próbálkozások a svájci információk automatikus megszerzésére eddig nem jártak nagy sikerrel – állapítja meg a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda. A tagállamok egy része ezért egyedi, kétoldalú megállapodások formájában próbálná Svájcot rávenni, hogy a külföldi bankszámlákról információkat szolgáltasson, vagy a banktitokért cserébe meghatározott adót egy másik állam költségvetésébe befizessen.

Svájccal eddig Ausztria, Anglia, és Németország írt alá ilyen egyezményt (a német megállapodás később a német törvényhozásban elbukott). Az egyezség lényege, hogy a számlatulajdonosok szabadon választhatnak meghatározott lehetőségek közül, de ha személyüket továbbra is titokban kívánják tartani, Svájc adófizetési kötelezettséget teljesít. Feltehetően a magyar kormány is ezt a modellt követve szeretne Svájccal tárgyalni.

A modell úgy működik, mintha a múlt külön adózna a jövőtől. A már svájci bankszámlákon lévő pénzek után egy összegben vonnak le visszamenőlegesen adót és névtelenül továbbítják a más államban lévő adóhatósághoz. A jövőben várható befektetések utáni kamatra ezzel szemben egy külön adó vonatkozik, melynek meghatározott százalékát szolgáltatják csak ki – ismerteti az ügyvédi iroda.

Békés Balázs, az iroda adópartnere szerint az új trend az EU tagállamaira és intézményeire is nagy hatást gyakorol. „Míg az adóelkerülés elleni küzdelem eddig főként a legeldugottabb és legrejtélyesebb szigetek ellen irányult, most a figyelem középpontjába Svájc, illetve az uniós tagállamok kerülnek. Amennyiben a Rubik egyezmények más, főként harmadik államokkal is általánosan elterjedtté válnak, jó esély van arra, hogy az államok adópolitikai célkitűzései megvalósulnak” – véli.

Összesen 53 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Grüezi
2013. január 19. 11:31
Ha ez nem jön össze, akkor a magyar bankbetéteket einstandolják. Lehet készülni! Azért nem hiszem, hogy ha Svájc nem engedett az USAnak és Németo-nak, majd pont a fülkeforradalmi Magyar kormánytól sossa össze magát:D
Fakutya tizedes
2013. január 18. 20:21
Ha a zsidók un. alvó betéteiről adott ki adatokat, akkor erről is adhat.
Himalája
2013. január 18. 19:47
"aki hatalmas pénzeket keres, és kilopja azt az országból, hogy ne keljen adózni," Az a pénz az övé, megdolgozott érte. Ha valaki úgy gondolja hogy azt pénzt valakitől ellopta, akkor lopásért jelentse fel. "miközben ugyanúgy használ mindent, ami a közösségé, utakat" Semmi akadálya, hogy a települések között sorompókat állítsanak fel, és úthasználati díjat kérjenek. "iskolákat, óvodákat, egészségügyet, igazságszolgáltatást mindent" Szüntessék meg a tankötelezettséget, a kötelező járulékokat, és szüntesség be az állami fizetéseket a bíróknak. Ennyi.
Himalája
2013. január 18. 19:17
"De bizony van köze! Azért van az adóhatóság, hogy megvizsgálja adózott, vagy adózatlan pénzt helyez bankba az állampolgár." Nincs köze hozzá. Az én pénzem az enyém, én dolgoztam meg érte, nem pedig az állam. Aki pedig elveszi tőlem azt, ami az enyém, az tolvaj.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!