Fojtogatási nyomokkal a nyakán találtak rá arra a nőre, aki az „öngyilkos kapszulában” szeretett volna eutanáziát elkövetni
Megrázó történet.
A Mazars szerint nem zárható ki, hogy Svájc és a magyar állam olyan megállapodást kössön, hogy az alpesi ország az ottani bankokban lévő, beazonosíthatóan magyar betéteket összességében megadóztassa; majd a beszedett adót vagy annak egy részét átutalja a magyar államnak. Ugyanakkor nem valószínű, hogy a számlák tulajdonosairól Svájc bármilyen személyes adatot átadna. A Faludi Wolf Theiss szerint a „Rubik” egyezmények elterjedése segítheti az államok adópolitikai célkitűzéseinek megvalósítását.
A Mazars könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat közleményében ismerteti: Magyarország 1942-ben kötött Svájccal a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásról egyezményt; ezt váltotta fel az 1982-ben kötött megállapodás, amely a mai napig hatályban van. Az egyezmény legtöbb cikkelye megfelel az OECD modellegyezményében foglaltaknak, de hiányzik belőle az információcserére vonatkozó cikkely: ezek szerint Svájc nem köteles a magyar megkeresésekre információt szolgáltatni.
Éppen ezért nem valószínű, hogy a magyar kormány általános érvénnyel tudna olyan megállapodást kötni Svájccal, amely szerint az alpesi ország korlátozás nélkül kiadna minden információt az ottani magyar befektetésekről. Ezt a világon eddig egyetlen államnak sem sikerült elérnie, még Németországnak és az Egyesült Államoknak sem. A nemzetközi adószakértő szerint sikeresebbek azok az akciók, amikor ezek az országok saját nyomozóhatóságaik útján szereznek információkat, például úgy, hogy alapos gyanú esetén a saját országuk területén vizsgálatot végeznek svájci bankok ügynökeinél, és a náluk lefoglalt iratok, illetve adathordozókon tárolt információk alapján indíthatnak eljárást belföldi adóalanyok ellen.
Ugyanakkor azt is érdemes szem előtt tartani, hogy kamatdirektíva nem terjed ki a társasági adóalanyokra. Sőt, egyes országok belső szabályozásában további sajátos értelmezések is előfordulhatnak azzal kapcsolatban, hogy kire vonatkozik ez a szabályozás. Például Cipruson a társaságok tulajdonosai sem tartoznak a kamatdirektíva hatálya alá, így a szigetország azokról sem ad ki automatikusan információt. Más országokban pedig léteznek olyan társasági formák, amik valójában magánszemélyek befektetési közösségét jelentik, de az adott ország ugyancsak nem tekinti ezeket a direktíva hatálya alá tartózóknak.
Tehát, nem zárható ki, hogy Svájc és a magyar állam olyan megállapodást kössön, melyben Svájc az ottani bankokban lévő, beazonosíthatóan magyar betéteket összességében megadóztassa, és a beszedett adót vagy annak egy részét átutalja a magyar államnak. Ám nem valószínű, hogy a számlák tulajdonosairól Svájc bármilyen személyes adatot átadna – írja a Mazars.
Mivel Svájc nem az Unió tagja, az uniós próbálkozások a svájci információk automatikus megszerzésére eddig nem jártak nagy sikerrel – állapítja meg a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda. A tagállamok egy része ezért egyedi, kétoldalú megállapodások formájában próbálná Svájcot rávenni, hogy a külföldi bankszámlákról információkat szolgáltasson, vagy a banktitokért cserébe meghatározott adót egy másik állam költségvetésébe befizessen.
Svájccal eddig Ausztria, Anglia, és Németország írt alá ilyen egyezményt (a német megállapodás később a német törvényhozásban elbukott). Az egyezség lényege, hogy a számlatulajdonosok szabadon választhatnak meghatározott lehetőségek közül, de ha személyüket továbbra is titokban kívánják tartani, Svájc adófizetési kötelezettséget teljesít. Feltehetően a magyar kormány is ezt a modellt követve szeretne Svájccal tárgyalni.
A modell úgy működik, mintha a múlt külön adózna a jövőtől. A már svájci bankszámlákon lévő pénzek után egy összegben vonnak le visszamenőlegesen adót és névtelenül továbbítják a más államban lévő adóhatósághoz. A jövőben várható befektetések utáni kamatra ezzel szemben egy külön adó vonatkozik, melynek meghatározott százalékát szolgáltatják csak ki – ismerteti az ügyvédi iroda.
Békés Balázs, az iroda adópartnere szerint az új trend az EU tagállamaira és intézményeire is nagy hatást gyakorol. „Míg az adóelkerülés elleni küzdelem eddig főként a legeldugottabb és legrejtélyesebb szigetek ellen irányult, most a figyelem középpontjába Svájc, illetve az uniós tagállamok kerülnek. Amennyiben a Rubik egyezmények más, főként harmadik államokkal is általánosan elterjedtté válnak, jó esély van arra, hogy az államok adópolitikai célkitűzései megvalósulnak” – véli.