A fél világ előtt védte meg Magyarországot az egyik legszorosabb szövetségese
Ostobaságnak tartja a leggyakrabban emlegetett vádat.
Izraeli politikusok értékelték a palesztinok ENSZ-státusának felértékelését, és annak okait keresték.
Cipi Livni volt külügyminiszter, a Kadima párt egykori vezetője, jelenleg a Tnua (Mozgalom) nevű új centrista párt elnöke szerint az izraeli kormány meg tudta volna akadályozni a palesztin ENSZ-státus „nem tag megfigyelő állam” szintre emelését, ha tárgyalt volna a palesztinokkal.
Livni az izraeli közszolgálati rádió péntek reggeli műsorában stratégiai támadásnak nevezte a palesztin lépést, amelynek alapján Rámalláh a hágai Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC) fordulhat. Livni úgy vélekedett, hogy a palesztinok állami elismeréshez jutottak tárgyalások és az izraeli álláspont figyelembe vétele nélkül, ezzel Izrael induló pozíciói romlottak a jövendő egyezkedéseken.
Zaháva Gal-On, a baloldali liberális Merec párt vezetője szerint Izraelnek érdekében áll a palesztin állam létrejötte, és Jeruzsálemnek támogatnia kellett volna az ENSZ-ben a palesztinok kérését. Gal-On – szintén a rádióban elhangzott - véleménye szerint a palesztinok ENSZ-státusának felértékelése is jelzi, hogy a kormánynak tárgyalásokat kell kezdenie a palesztinokkal. „A döntéssel pofont kapott az elzárkózó izraeli külpolitika” – tette hozzá.
Jaakov Peri, a január végi választásokon induló, Jes Atid (Van Jövő) nevű új centrista párt politikusa úgy nyilatkozott a rádiónak, hogy a kormány kötelessége a palesztin viszály megoldása, és az ehhez vezető egyetlen út a visszatérés a tárgyalóasztalhoz. Peri szerint az egyezkedés késedelméért az ürügyeket kereső palesztinok a felelősek, de a kormány is mulasztott az utóbbi négy évben a politikai kezdeményezés elmaradásával, ami az ENSZ-szavazást eredményezte.
Szilván Salom volt külügyminiszter, jelenlegi miniszterelnök-helyettes szerint Mahmúd Abbász palesztin elnök nem teljesíti elődjének, Jasszer Arafatnak az oslói egyezményben vállalt kötelezettségét, az egyoldalú lépésékről való lemondást. Salom azt nyilatkozta a rádiónak, hogy az egyezmény megszegése Izraelt is felhatalmazza az egyoldalú lépésekre, például a Jeruzsálem és Maale Adumím teleptömb közötti összeköttetés megteremtésére 1967-ben elfoglalt kelet–jeruzsálemi területen.