A japán miniszterelnök a gazdasági károk elkerülése érdekében tárgyalásokat helyezett kilátásba Kínával a szigetvitával kapcsolatban.
A gazdasági károk elkerülése érdekében tárgyalásokat helyezett kilátásba Kínával a két ország elmérgesedett területi vitájával kapcsolatban Noda Josihiko japán miniszterelnök a Bloomberg hírügynökségnek adott csütörtöki nyilatkozatában. „(Kína és Japán) a világ második és harmadik legnagyobb gazdasága, kölcsönös gazdasági függésünk pedig egyre mélyül. Ha kapcsolataink megromlanak, különösen a gazdasági kapcsolatok, azzal (…) mindkét ország veszíteni fog” – mondta.
A szigetvita miatt számos japán vállalkozást megtámadtak tüntetők Kínában, ezért több közülük ideiglenes gyárbezárásra kényszerült. Az ellenséges hangulat miatt a szigetország autógyártóinak kínai értékesítése jelentősen megcsappant, emiatt a Toyota, a Nissan és a Honda nagyjából felére csökkentette kínai termelését. A viszályt a turisztikai szektor is megsínylette, a japán légitársaságok sorra mondják le kínai járataikat. Korábban a két ország egymás legjelentősebb turisztikai partnere volt.
Egyes iparágakat már befolyásolt a szigetvita, tárgyalni kell, hogy ne legyen még nagyobb hatása a kapcsolatokra – közölte Noda. A politikai feszültség miatt a kínai pénzügyminiszter és a jegybankelnök távol maradt a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank tokiói közgyűlésétől. Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója csütörtökön úgy fogalmazott: a két kínai tisztviselő „sokat veszített” az ülés kihagyásával.
Kína Japán legjelentősebb, Japán pedig Kína harmadik legfőbb kereskedelmi partnere (az EU és az Egyesült Államok után), a kettejük közötti éves forgalom értéke tavaly meghaladta a 342 milliárd dollárt. A szigetország egyúttal Kína legfőbb külföldi befektetője.
A Kelet-kínai-tengeren található, Japánban Szenkaku, Kínában Tiaojü (Diaoyu) néven ismert szigetek hovatartozásával kapcsolatos vita azután mérgesedett el, hogy a japán állam megvásárolta a terület egy részét egy magántulajdonostól. Ez Peking heves diplomáciai tiltakozását és Kína-szerte erőszakos Japán-ellenes tüntetéseket váltott ki. Kína területe integráns részének tartja az 1895 óta Japán fennhatósága alatt álló szigeteket.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Én nem akarok egy pukkancs, sértett, nárcisztikus, hazudozós, bosszúálló, populista elnököt.
Az Union Berlin szurkolói nehezen viselték csapatuk döntetlenjét a Bochum ellen.
