A náci háborús bűnösök felkutatásával foglalkozó Simon Wiesenthal Központ szerdán élesen bírálta az ausztrál legfelsőbb bíróságnak azt a döntését, amely szerint nem adható ki Magyarországnak a háborús bűncselekményekkel gyanúsított Charles Zentai (Zentai Károly).
Efraim Zuroff, a központ jeruzsálemi irodájának vezetője nyilatkozatában megkérdőjelezte a magyar kiadatási kérelem elutasításának megalapozottságát és emlékeztetett arra, hogy számos náci háborús bűnöst adtak ki Németországnak, hogy ott bíróság elé állítsák olyan cselekményekért, amelyek elkövetésük idején még nem számítottak bűntettnek.
Zuroff szerint a döntés olyan szomorú végkövetkeztetést jelez, amely szerint tökéletesen eredménytelenek Ausztráliának azok az erőfeszítései, hogy a nála menedéket talált sok náci háborús bűnös egyikét is felelősségre vonják. Az irodavezető „együttérzéséről biztosította a Zentai és cinkosai áldozatává vált Balázs Péter családját, amely megpróbálta érvényre juttatni az igazságot, ám ebben az ausztrál hatóságok megakadályozták”.
Az ausztrál legfelsőbb bíróság helybenhagyta azt a korábbi szövetségi bírósági döntést, amely szerint a 90 éves, Perth-ben élő férfi nem adható ki Magyarországnak, mert a „háborús bűn”, amivel vádolják, az elkövetése idején még nem szerepelt a magyar jogrendben, így azért nem is lehet felelősségre vonni.
Donald Trump néhány nappal ezelőtt egy posztjában előrevetítette, hogy hivatalba lépése napján új védővámot vetne ki a Mexikóból, Kanadából és Kínából érkező árukra. Mi lehet az újabb vámháború következménye? Mi várható Peking részéről?
Aztán hátat fordított és elsétált.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök a 16 éven aluliaknak nemes egyszerűséggel megtiltaná a közösségi média használatát.
A meneküléshez használt kocsit akarta eltüntetni, de végül saját magát gyújtotta fel a férfi.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
