Folytatódik a német kormányválság: jön a bizalmi szavazás
Gyakorlatilag elkerülhetetlen az előrehozott választás.
Leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról Németország lehetséges legjobb, „Aaa” szintű kormánykötvény-osztályzatának kilátását a Moody's az euróövezeti adósságválság „egyre bizonytalanabb” kimenetelére, a görög eurótagság megszűnésének, és más valutauniós tagállamok kényszerű külső megsegítésének megnövekedett rizikójára hivatkozva.
A Moody's – amely az európai és az amerikai piaci zárások után, hétfő éjjel Londonban jelentette be döntését – a nagy nemzetközi hitelminősítők közül elsőként adott negatív kilátást az euróövezeti adóskockázati megítélés szempontjából alapmércének tekintett német szuverén adósosztályzatra. A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja Németország mellett Hollandia és Luxemburg ugyancsak „Aaa” szintű – más hitelminősítők módszertanában „AAA”-val jelölt – államadós-besorolásainak kilátását is negatívra rontotta.
A Moody's a lépéshez fűzött elemzésében az elsődleges indokok között kiemelte, hogy a jelenlegi gazdaságpolitikai keretek között egyre bizonytalanabbá válik az euróövezeti adósságválság kimenetele, emellett növekszik annak a valószínűsége, hogy Görögország távozik az euróövezetből, és a mostani kilátásrontástól érintett országok mind fogékonyabbak az ebből eredő kockázatokra.
A Moody's szerint még ha sikerül is elkerülni Görögország kiesését az euróövezetből, egyre valószínűbb, hogy más valutauniós tagállamok – főleg Spanyolország és Olaszország – nagyobb mértékű kollektív megsegítésére is szükség lesz. Ha az euróövezetet jelenlegi formájában fenn akarják tartani, akkor e kollektív segítség terhei várhatóan a magas besorolású eurógazdaságokra nehezednek majd a legnagyobb súllyal, tekintettel arra, hogy ezek az országok lennének képesek leginkább az ezzel járó költségek elviselésére.
A hitelminősítő közölte, hogy bár nem alapeseti előrejelzése Görögország távozása az euróövezetből, e fejlemény kockázata azonban most nagyobb, mint ahogy azt a cég az idei év elején feltételezte. A Moody's véleménye szerint Görögország kiesése a valutaunióból az euró egészére is érdemi fenyegetést jelentene, ugyanis ez sokkhatások láncolatát indítaná el az euróövezeti pénzügyi szektorban, amihez szuverén és bankszektorbeli likviditási feszültségek is társulnának, és ezt a folyamatot már csak „nagyon magas költségekkel” lehetne kordában tartani. Ha ez nem sikerülne, annak következménye a valutaunió fokozatos lebomlása lenne – áll a hitelminősítő londoni elemzésében.
A Moody's szerint Spanyolország és Olaszország makrogazdasági és finanszírozási környezetének romlása növelte annak kockázatát, hogy e két eurótagállam valamilyen külső támogatásra szorul. Az ezzel járó költségeket azonban jelzi, hogy csak a spanyol gazdaság és a spanyol államkötvénypiac hozzávetőleg kétszer akkora, mint a görög, a portugál és az ír gazdaság és államadósság-piac együtt.
A hitelminősítő közölte: Németország elvesztheti „Aaa” besorolási státusát, ha bármelyik eurótagállam elhagyná a valutauniót, mivel egy ilyen fejlemény várhatóan olyan sokkhatásokat és likviditási feszültségeket okozna, amely rendkívüli költségekkel terhelné a Németországhoz hasonló gazdag euróövezeti tagállamokat. A Moody's szerint Németországot abban az esetben is leminősítés fenyegetné, ha elveszítené befektetői menedékstátusát, és ennek nyomán meredeken emelkednének adósság-refinanszírozási költségei.
Az euróövezet legalább részleges felbomlását más nagy londoni házak gyakorlatilag biztosra veszik. Az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző és pénzügyi tanácsadó cég, a Capital Economics jelenleg érvényes előrejelzése például az, hogy Görögország még 2012 vége előtt kikerül a valutaunióból, és jövőre valószínűleg követi Portugália, sőt esetleg Írország is.
A Moody's a német, a holland és luxemburgi adósbesorolások kilátásának negatívra rontásával egy időben megerősítette Finnország stabil kilátású „Aaa” államadós-osztályzatát, a finn kormány nettó hitelezői pozíciójára, a maastrichti stabilitási előírásokat mindig szigorúan betartó, konzervatív költségvetési politikára, a viszonylag egészséges és belső piaci irányultságú bankrendszerre, valamint az euróövezetbe irányuló finn export alacsony – a teljes kiviteli érték nem egészen 33 százalékának megfelelő – arányára hivatkozva.