Gazdasági növekedés: összedugták a fejeket Brüsszelben

Megkezdődött csütörtök este Brüsszelben az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek értekezlete, amelynek középpontjában a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló törekvések állnak. Az uniós illetékesek arra helyezték a hangsúlyt, hogy a nemzetközi gazdasági válság elleni fellépés fordulathoz érkezett, és már mutatkoznak a gazdasági stabilizáció jelei.

Angela Merkel német kancellár elsősorban a költségvetési fegyelem erősítésére vonatkozóan pénteken – 25 tagország által – aláírandó szerződést méltatta, amely szerinte megnyitja az utat az előtt, hogy az EU tényleges politikai unióvá váljék. Úgy vélte, az uniós vezetők eltökéltek abban, hogy jobb politikai ellenőrzést biztosítsanak, hatékonyabb cselekvést tegyenek lehetővé, fokozzák a koordinációt és előrelépjenek a versenyképesség javításának terén.

Petr Necas cseh kormányfő megerősítette, hogy (Nagy-Britannia mellett egyetlenként) országa nem írja alá az eredendően euróövezeti országok által kötendő, de bármelyik más tagállam előtt is nyitva álló szerződést. Mint mondta, ennek az az oka, hogy a dokumentum inkább az államháztartási hiányra összpontosít, nem pedig az adósságra, ráadásul külön euróövezeti csúcsértekezletek rendszeres tartását helyezi kilátásba.

A pénteken befejeződő találkozón várhatóan döntenek arról is, hogy Szerbia hivatalos EU-tagjelöltnek nyilvánítható. A csúcsértekezleten személyi döntések is várhatók, köztük Herman Van Rompuy uniós elnökként nyáron lejáró megbízatásának meghosszabbítása. Ugyancsak ő lehet az euróövezeti országok kormányfői tanácsának elnöke.

Frissítés:

A belga Herman Van Rompuy marad az uniós tagországok csúcsvezetőit összefogó testület, az Európai Tanács elnöke az elkövetkező két és fél évre – közölték csütörtök este Brüsszelben. Van Rompuy twitterbejegyzésében nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy ismét őt kérték fel a tisztség betöltésére. Herman Van Rompuy újraválasztását uniós források elsősorban annak megnyilvánulásaként értékelték, hogy széles körben váltottak ki elismerést a politikus eddigi erőfeszítései az eurózóna válságának megoldása érdekében.

Van Rompuy lett egyúttal – az előzetes várakozásnak megfelelően - az euróövezeti csúcsvezetők testületének az elnöke is. Az eurózóna országai ezentúl – Van Rompuy elnöklete alatt - évente legalább kétszer külön is tartani fognak legfelsőbb szintű tanácskozást, azon felül, hogy az EU évente legkevesebb négy csúcstalálkozót rendez. A belga politikus az Európai Tanács elnökeként – José Manuel Barrosóval, az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének, az Európai Bizottságnak az elnökével együtt – képviseli az uniót olyan nemzetközi rendezvényeken, mint amilyen például a G8-as, illetve G20-as találkozó, illetve az EU-USA csúcstalálkozó.

Frissítés:

Románia úgy döntött csütörtökön, hogy nem akadályozza tovább Szerbia európai uniós tagjelölti státusának megadását. Ezt Traian Basescu román elnök maga erősítette meg. Ezzel az utolsó akadálya is elhárult annak, hogy az EU-tagországok vezetői mostani brüsszeli csúcstalálkozójukon döntsenek a tagjelöltség megadásáról. Ennek megfelelően a kétnapos értekezlet végén kiadandó zárónyilatkozat este kiszivárogtatott tervezetében már az a megfogalmazás szerepel: az uniós vezetők „egyetértenek abban, hogy Szerbiának a tagjelölt ország státusát adományozzák”.