EU-bővítési kérdésekben folytatott vitát, majd szavazott meg határozatot szerdán Strasbourgban az Európai Parlament (EP). Izlandot illetően azt közölték a képviselők, hogy kívánatos lenne a szigetország mielőbbi uniós csatlakozása. Macedónia ügyében azt szorgalmazták, hogy ezzel a nyugat-balkáni országgal mielőbb kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások. Bosznia-Hercegovina tekintetében az EP-határozatban aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy csak nagyon csekély haladás történt az integrációhoz szükséges reformok terén.
Macedónia 2005 óta EU-tagjelöltnek számít, de mindmáig nem kezdhette meg a csatlakozási tárgyalásokat, mert Görögország – amelynek szintén van egy Macedónia nevű tartománya – ezen a néven nem hajlandó elfogadni a volt jugoszláv tagköztársaságot. Amíg az elnevezés kérdésében nem jutnak dűlőre, addig a görögök nem engedik közelebb Macedóniát se az EU-hoz, se a NATO-hoz.
A vitában Schöpflin György fideszes EP-képviselő megbocsáthatatlannak nevezte, hogy a névvitát egy EU-tagállam a csatlakozási tárgyalások megkezdésének akadályozására használja fel. Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő szerint a macedón állampolgárok mára elkezdték elveszíteni az európai integrációba vetett hitüket, és ez „utat nyitott a nacionalista, populista kormányzás felé”.