Lettországban a szombati népszavazáson a szavazók háromnegyede elutasította, hogy az orosz a balti ország második hivatalos nyelve legyen. Az Állami Duma külügyi bizottságának első alelnöke szerint a lett hatalom számára „komoly figyelmeztetés” a szombati referendum.
Az orosz nyelv hivatalossá tételének nagyarányú elutasítása ellenére sikernek értékelte a lettországi népszavazást vasárnapi nyilatkozatában az orosz törvényhozás alsóháza, az Állami Duma külügyi bizottságának első alelnöke. Konsztantyin Koszacsov szerint a lett hatalom számára „komoly figyelmeztetés” a szombati referendum az orosz nyelv hivatalossá tételéről. Emlékeztetett arra, hogy a kezdeményezés a lettországi nacionalista pártok kísérletére adott válasz volt - ugyanis azok be akarják tiltatni a balti államban az orosz nyelv iskolai oktatását.
„Az a tény, hogy a lett állampolgárok ilyen nagy számban vettek részt a népszavazáson, fontosnak tartva az orosz nyelv státuszának emelését, nem engedi meg a lett hatóságoknak, hogy komolyan foglalkozzanak a nacionalisták követelésével” – vélekedett Koszacsov. A duma bizottságának alelnöke hozzátette: a résztvevők nagy száma arra utal, a helyzet nem normális, az orosz nyelv használatának rendezését követelni kell.
Lettországban a szombati népszavazáson leadott voksok 95 százalékának feldolgozottsága alapján a szavazók háromnegyede elutasította, hogy az orosz a balti ország második hivatalos nyelve legyen. A választási bizottság által közölt adatok szerint magas volt a részvétel, a több mint 1,5 millió választásra jogosult 69 százaléka adta le voksát.
A balti állam 2,2 milliós lakosságának harmada orosz anyanyelvű; túlnyomó részük a szovjet időszakban Lettországba betelepített oroszok, fehéroroszok, ukránok leszármazottja, és közöttük közel 300 kárpátaljai magyar is, akik nagy részét szintén hátrányosan érintette a lett állampolgársági törvény. Lettország 1991-es függetlenné válása után az állampolgárság megszerzésének feltételéül szabták a lett nyelv ismeretét; a balti állam lakói közül 300 ezer orosz ajkúnak a mai napig nincs választójoga, és nem vállalhat állást a közszférában sem.
Az orosz katonák új robbanószerkezeteket fedeztek fel a kurszki régióban, melyeket szerintük az ukránok szórtak szét. Az apró robbanószer az oroszok szerint még az olyan brutális eszköznél is rosszabb, mint a hírhedt PFM-1-es.
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
Nukleáris elrettentés, flották és bombázók – ez az a hely, ahol a Nyugat igazán tarthat Oroszországtól, mutatjuk, miért!
Az orosz külügyminisztériumi szóvivő nem kommentálhatta az oroszok drasztikus lépését.
Az orosz elnök egy televíziós beszédében jelentette be a döntését.
A lengyel külügyminiszter szerint újabb szakaszba lépett az orosz–ukrán háború.
„Nem tudom, hogy a mai nap után még hová lehet süllyedni” – írta a publicista.
A Tisza Párt női európai parlamenti képviselői hallgatnak az újabb botrányos hangfelvétel kapcsán.
