Európa Tanács: Aggasztó a romák helyzete

Egyetlen európai kormányzat sem tud felmutatni teljes sikert a romák emberi jogainak megvédése terén – hangsúlyozta hétfőn közzétett átfogó jelentésében Thomas Hammarberg, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa. Hammarberg felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy „növekvő számú európai országban vesznek célba szélsőséges csoportok kifejezetten romákat”. Az ilyen csoportok között egyre több a határon átnyúló együttműködés, főként a növekvő internetes tevékenységnek betudhatóan – írta. Kiemelte, hogy a fiatalokat gyakran „gyűlöletzene-koncertek” szervezésével igyekeznek magukhoz vonzani a szélsőségesek. Félkatonai csoportok, sokszor uniformisban és felfegyverkezve, mind szorosabbra vonják a hálót a romák körül, verbális és fizikai megfélemlítés révén – írta le a jelenséget az ET emberi jogi biztosa.

Megfogalmazta ezzel kapcsolatos ajánlásait is, nevezetesen azt, hogy az államok ne finanszírozzanak rasszizmust terjesztő szervezeteket, így ilyen jellegű politikai pártokat sem. „Az is hasznos lehet, ha az államok fontolóra veszik a szélsőséges pártok feloszlatását, ha azok összeegyeztethetetlennek tekinthetők a demokratikus társadalom normáival és értékeivel” – tette hozzá Hammarberg.

Az aprólékosan és részletezően dokumentált jelentésben helyet kapott egyebek közt egy olyan kitétel, hogy – a dokumentum szerint – Szegedi Csanád jobbikos politikus 2010 szeptemberében arról beszélt, miszerint a közrendre nézve veszélyesnek tekintett romákat őrzött táborokba kellene kényszeríteni, „szükség esetén egész életükre”. Szintén felidézte az ET-dokumentum a Magyar Gárda tevékenységét, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület járőrözéseit, a Gyöngyöspatán 2011 áprilisában történteket. „Nem sokkal azután a magyar parlament úgy módosította gyorsított eljárásban a büntető törvénykönyvet, hogy bevezette az »egyenruhás bűnözés« fogalmát” – számolt be a magyar törvényhozás reagálásáról Thomas Hammarberg. Szintén ismertette a dokumentum a 2008 január és 2010 július között elkövetett romagyilkosságokat.

A bűnözéssel kapcsolatos fejezetben ugyanakkor egyebek közt kitért arra, hogy egyes tanulmányok szerint Magyarországon a bebörtönzöttek mintegy 45 százaléka roma. Hammarberg jelentése kitért a pozitív kezdeményezésekre – így például arra, hogy 2010-2011-ben az európai intézmények deklarációval, illetve keretstratégia megfogalmazásával felléptek a romák kirekesztésével szemben –, ám aggasztó tendenciákat is szóvá tett. Ezek közt említette egyebek közt, hogy az európai intézmények óvatoskodva válaszoltak „a romák alapvető jogait nyilvánvalóan romboló olaszországi és franciaországi politikára”.