Politikai válság Romániában: a magyargyűlölő politikusok megóvták az Alkotmánybíróság döntését
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
Európa legnagyobb aranybányája nyílhat meg Verespatakon, ha a román kormány a határozott magyar ellenzés dacára is áldását adja a beruházásra - írja az Origo. A kitermeléshez több mint tízszer annyi mérgező cianidvegyületet használnak majd, mint Európa összes aranybányájában együttvéve.
A Verespatakon arany- és ezüstkitermelést tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) arról akarja meggyőzni a romániai közvéleményt, hogy a munkahelyteremtés érdekében érdemes vállalni a cianidos aranykitermelés és a külszíni fejtés összes környezeti kockázatát - olvasható az Origón. Az RMGC 626 ezer uncia aranyat tervez kinyerni Európa legnagyobb lelőhelyéről a kitermelés indulásától számított öt éven belül (egy uncia 31,1 gramm).
A romániai kulturális tárca Kelemen Hunor miniszter vezetésével rábólintott az RMGC régészeti mentesítési kérelmére. Így a cégnek már csak a környezetvédelmi tárca engedélyét kell megszereznie ahhoz, hogy elinduljon a kitermelés (egyébként a zöld tárcát szintén egy magyar politikus, Borbély László vezeti).
Magyarország teljesen elutasítja a cianidos aranykitermelést - döntött a kormány augusztus 3-án. Augusztus elején hetvenhét erdélyi civil szervezet tiltakozott a lendületet kapott verespataki kitermelés ellen. A határokon átnyúló szennyezési kockázatok miatt Romániának kötelessége kikérni a környező országok álláspontját is az úgynevezett Espoo-i egyezmény keretében, de ez igazából Bukarestet nem kötelezi semmire a tudomásulvételen kívül. A külszíni fejtéssel hegycsúcsok tűnnének el Verespatak környékéről (részben például a Kirnyik-csúcs), másrészt sérül a környék egyedi kulturális öröksége -.írja az Origo.