A Munkáspárt támogatja a hazai vállalkozásokat, és elfogadja, hogy ez a gazdasági rendszer olyan, amilyen – de inkább a magyarok kerüljenek előnybe, mint a multik. Ezért javasolja Thürmer Gyula, hogy a hazai vállalkozások aknázzák ki a laoszi, az észak-koreai és a vietnami piacban rejlő lehetőségeket – a kommunista pártelnök erről is tárgyalt múlt héten Pyongyangban.
A hazai Tumblr-szférában már körbementek azok a képek, melyek a Magyar Kommunista Munkáspárt elnökének, Thürmer Gyulának a kínai és észak-koreai útján készültek. A felvételeken Kádár János egykori közeli munkatársa nagyon aranyos gyerekekkel pózol, mosolyog és kedvesen néz a kamerába, ilyen lehet a szocializmus emberi arca. A képek mellé pofás munkáspárti sajtóközlemény is járt, melyből megtudtuk, Pyongyangban Kim Yong Illel, a Koreai Munkáspárt politikai bizottságának póttagjával tárgyalt Thürmer elvtárs és bizony rengeteg kérdésben egyezett véleményük. A látogatás egy sor lehetőséget nyitott Thürmerék szerint a magyar vállalkozásoknak, melyek ha akarják, különböző észak-koreai kulturális és idegenforgalmi projektekben vehetnek részt – a Munkáspárt pedig szívesen segít nekik, ha ez egyezik a magyar kormányzat akaratával, írják.
Felülemelkedni az ideológiai akadályokon
„Észak-Koreába úgy illik menni, hogy az ember megáll előtte Kínában” – mondta a Mandinernek Thürmer Gyula, hiszen Kína nagyon erősen jelen van a Koreai Népköztársaság életében. Thürmer Gyula Kínában kifejtette a Munkáspárt álláspontját a nemzetközi munkásmozgalom helyzetéről, hangsúlyozva, hogy a tőke nemzetközi támadása ellen a jelenleginél sokkal hatékonyabb összefogásra lenne szükség. A Munkáspárt külföldi útjai egyébként úttörőnek számítanak a párt elnöke szerint: sokaknak nincs meg ugyanis a mersze ahhoz, hogy Kubába, Laoszba vagy Észak-Koreába utazzanak, és ott gazdasági kapcsolatépítésről tárgyaljanak a helyi hivatalosságokkal. Thürmer most pont ezt tette Pyongyangban. Mint megtudtuk, a Munkáspárt bizalmas kapcsolatban áll különböző magyar üzletemberekkel, akik képesek felülemelkedni az ideológiai akadályokon, hogy új piacokat hódítsanak meg hazánknak. Ilyen lehetőség az észak-koreai idegenforgalom piaca is.
„Ha nem igyekszünk, lemaradunk. Ha lehet, magyar vállalkozások menjenek ezekre a kis, még felfedezetlen piacokra, amíg a nagyok és a multik meg nem teszik. Az »Öt nap Kína, egy hét Észak-Korea« csomag biztos sok tehetős, világlátott érdeklődőt vonzana Magyarországon is. Koreában érintetlen és gyönyörű a természet, ott nem bontották még el a hegyeket. És egyébként is, az egész ország egy egzotikum, egy kuriózum, hiszen mégiscsak szocialista országról van szó” – magyarázta Thürmer a Mandinernek, miért jó az, ha magyar vállalkozók lendítik fel Kim Dzsong Il országának idegenforgalmát. Arra a kérdésünkre, hogy egész pontosan mit értsünk azalatt, hogy a Munkáspárt megnyitja a kapukat, a pártelnök azt válaszolta: szívesen adnak tanácsokat az utazóknak arról, hová érdemes elmenni, de tudnak jó neveket és telefonszámokat is.
„A delegáció felkereste a Kim Ir Szen Mauzóleumot, látogatást tett a Párttörténeti Múzeumban. Megismerkedett Phenjan és a KNDK több idegenforgalmi nevezetességével. Felkereste a phenjani egyetemet, és megismerkedett több mezőgazdasági és ipari üzem munkájával” – írta kedden az Index. Felvetésünkre, miszerint nagy valószínűséggel nem azt mutogatták meg a magyar delegációnak, hogy tényleg mi van az országban, Thürmer azt válaszolta: „Nézze, a magyar ember is a tisztaszobát mutatja meg, ha vendégség érkezik. Egyébként a koreaiak nem titkolnak semmit. Ha letérve a kivilágított főutcáról bementünk egy sötét sikátorba és megláttuk a szemetet, nem szóltak érte. Egyébként is, nálunk is van szemét.” Thürmer Gyula azt is elárulta lapunknak, hogy a Kim Ir Szen Mauzóleumba, ami egyébként tele van olyan ajándékokkal, amiket a Nagy Vezér uralkodása során kapott, ő egy Zsolnay-vázát vitt, ami szerinte kitűnő reklámot jelent hazánknak.
*
A párfős munkáspárti delegáció útján egyébként e sorok írója is _majdnem_ részt vett. Pár héttel elutazás előtt láttam a kommunisták Twitter-profilján egy rövid hírt, melyben közlik, a pártelnök úr hamarosan Pyongyangba utazik, hogy tájékozódjon a Kim Dzsong Il utódlása körül kialakult helyzetről. Rögtön írtam egy e-mailt a párt központi címére, melyben azt tudakoltam, van-e egyáltalán lehetőség arra, hogy újságíróként elkísérjem a delegációt. Nem sokat késlekedett a válasz: nagyjából egy hét múlva személyesen Thürmer elvtárs válaszolt, hogy bár a delegáció összetétele gondos mérlegelés és az ebben a relációban kialakult szokások alapján már korábban kialakult, ő örömmel venné, ha én, mint „a magyar sajtó kitűnő képviselője” részt vennék az úton. Egy dolgot kell csak ehhez elintéznem: beszélni az észak-koreai és a kínai nagykövetséggel. De ha a nagykövetségek Thürmert kérdezik az ügyről, ő azt fogja mondani nekik: támogatja, hogy velük utazhassak, biztatott a pártelnök levélben.
Kim Dzsong Il magyar hangja
„Ja, hogy ez ilyen egyszerű?” – gondoltam, és másnap már tárcsáztam is a bécsi észak-koreai nagykövetség számát. Bár eddigi olvasmányaimból, azokból a különböző rémségekkel teli észak-koreai élménybeszámolókból, illetve hazai és külföldi szakkönyvekből úgy gondoltam, esélytelen, hogy bejussak az országba úgy, hogy nyíltan megmondom, újságíró vagyok, furcsa módon nem ez jelentette az akadályt – de ennyire ne szaladjunk előre. A bécsi nagykövetség telefonját egy rövid, de hangos ordítással vette fel valaki, aki miután bemutatkoztam és elmondtam németül, mit szeretnék, annyit válaszolt: „ÍN-GLIS!” I would like to speak with Mr. Kang Hon, mondtam, mire hirtelen elhalt az ordítás és udvarias hangnemben közölte, hogy várjak egy kicsit, majd félretette a tárcsát. A háttérben percekig éktelen hangzavar vette kezdetét, ami hirtelen elhallgatott, hogy aztán hangos léptek zaja váltsa fel. Ekkor nyugodt és határozott hangon beleszólt valaki: „Kang Hon.”
Az úr kitűnő magyarsággal válaszolt kérdéseimre. „Thurmer elvtors mar tojekoztotott Onrol” – jelezte, hogy tökéletesen tudja, ki vagyok és miért keresem. Milyen lapnál dolgozom, kérdezte az észak-koreai diplomata. „Mandiner pont hu? Az interneten? Majd megnézom! On egyébként belpolitikávol vagy kulpolitikávol foglalkozik?” Itt kicsit megijedtem, gondolkoztam, mi lehet a helyes válasz, így belpolitikát mondtam, ami egyébként igaz is. „Az jó” – nyugtázta válaszomat Kang Hon. Pár perc beszélgetés után kiderült: túl későn telefonálok, valószínűleg nem kapok vízumot. Harminc, de inkább negyven nappal az utazás előtt kellett volna kérnem, úgy lenne esély, mondja a diplomata, de: „Tudja mit? Megpróbálok intézni valamit!” Tárcsa félrerak, újabb kétperces ordítozás a háttérben, a Pyongyang és a Kim Dzsong Il szavak mintha elhangoznának párszor, bár az is lehet, minden mondatba beleteszik valamelyiket a kettő közül. Mr. Kang Hon újra vonalban: „Kérném a telefonszámát, hívni fogom majd. Egyébként gyakron járok Pesten, talalkozhatnonk majd valamikor” - tette hozzá. Aki most arra tippel, hogy azóta sem hívtak fel, eltalálta a helyes megoldást.
A Mandiner a napokban Thürmer-interjúval is jelentkezik, melyben a kommunista pártelnököt hazánk sorsáról kérdeztük.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Szász Emese a decemberi országos csapatbajnokságon a gyermekei előtt léphet ismét pástra.
Akik a gyűlöletre, a negatív érzelmekre, a rombolásra építenek, azok meglehetősen sérült pszichéjűek, ez tehát visszaigazolhatja Magyar erősödésének okát. Ungváry Zsolt írása.
