Obama átvette a Nobel-békedíjat

Az oslói városházán tartott ünnepségen a norvég királyi család jelenlétében Thorbjorn Jagland, a norvég Nobel-bizottság elnöke - mielőtt átadta a 18 karátos arany érmet, az oklevelet és 10 millió koronás (közel 1 millió euró) csekket - védelmébe vette a sokak által bírált döntést. Hangsúlyozta, hogy a díjjal kívánják támogatni Obama elnök elképzeléseit, a nukleáris leszerelés, a klímaváltozás és a világ problémáinak párbeszéd útján történő megoldására irányuló erőfeszítéseit.

 

Az Egyesült Államok alig egy éve hivatalban lévő elnöke, akinek országa háborúban áll Irakkal és Afganisztánnal és eddig nagyobb diplomáciai sikert nem tudott felmutatni, nagy meglepetésre lett a 2009. év Nobel-békedíjának kitüntetettje.

 

A díj átvétele után Obama elnök beszédében hangsúlyozta: hálával és alázattal fogadja a megtiszteltetést. Hangsúlyozta: háborúra néha szükség van, hogy leküzdjék a rosszat a Földön és szavatolják az Egyesült Államok biztonságát, még ha magas is az ára. Megerősítette: 2011 júliusában megkezdődik az amerikai csapatok kivonása Afganisztánból. "Egy erőszakmentes mozgalom nem tudta volna megállítani Hitler seregeit. Tárgyalással nem lehet az al-Kaidát rábírni, hogy letegye a fegyvert. Nem cinizmus, hanem a történelem megértése annak elismerése, hogy néha szükség van erőre" - mondta az elnök, fájlalva, hogy a háború emberi tragédiákkal jár.

 

Obama kiemelte: tartós béke nem lehet az egyének emberi jogai és gazdasági lehetőségei nélkül, viszont a nemzetközi jogot megsértő államokat szankcionálni kell. Az atomprogramjuk kapcsán a Nyugattal vitában álló Iránnak és Észak-Koreának nem engedhető meg, hogy kijátsszák a rendszert - figyelmeztetett a két ország taktikájára, amellyel Teherán és Phenjang kivonja magát a tárgyalások alól. Hozzátette: ugyanez vonatkozik Darfúrra és Mianmarra is, ahol megsértik az állampolgárok jogait.