Az USA korlátozza a magyarok vízummentességét, reagált a Belügyminisztérium
Bosszút állt az amerikai külügy, amiért Magyarország nem volt hajlandó kiszolgáltatni nekik a határon túli magyarok állampolgársági adatait.
Miért szigorít a beutazási szabályokon az Egyesült Államok? Mit kértek és mit nem kaptak meg a magyar kormánytól az amerikaiak?
Amint arról a Mandineren részletesen beszámoltunk, az Egyesült Államok kedden korlátozta Magyarország részvételét a vízummentességi programjában a 2011 és 2020 között kiadott új útlevelekkel kapcsolatos biztonsági aggályok miatt. A Mandiner információi szerint az USA az összes kettős állampolgár adatait – elsősorban a kárpátaljai és vajdasági magyarok adatait – meg akarta szerezni Magyarországtól. Az amerikaiak akkor azt mondták, hogy ha Magyarország nem adja ki ezeket az adatokat, akkor eltörlik a kedvezményeket – ehhez képest eltörlés helyett most csak szigorítottak. Közben már reagált a Belügyminisztérium is az amerikai döntésre, bosszúnak nevezte az amerikai intézkedést. A tárca hangsúlyozta, Magyarország ezeket az adatokat nem adja ki senkinek, mert a külhoni magyarok biztonsága a tét.
Ezért áll most bosszút a magyarokon Joe Biden elnök úr kormánya” – tették hozzá.
A példátlan lépés az amerikai érvelés szerint biztonsági aggályok miatt történt, amely egyedüliként Magyarországot érinti az amerikai programban résztvevő 40 ország közül.
David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete a bejelentés előtt a POLITICO-nak adott interjúban elmondta: „Több százezer olyan útlevél van, amelyet a magyar kormány az egyszerűsített honosítási program részeként bocsátott ki anélkül, hogy szigorú személyazonosság-ellenőrzési mechanizmusok lennének érvényben”.
Mivel a Mandiner értelmezése szerint a bejelentett lépésekkel az Egyesült Államok kormánya különbséget tesz ugyanazon nemzet állampolgárai között, arra voltunk kíváncsiak, milyen kérdéseket vet fel az USA lépése.
Párkányi Eszter és Szikra Levente, az Alapjogokért Központ elemzői lapunk megkeresésére válaszolva úgy fogalmaztak, a szélsőbaloldali amerikai kormányzat nagykövetsége által hivatkozott 2011 és 2020 közötti időtartam szimbolikus, hiszen a magyar állampolgársági törvény módosítása értelmében 2011. január 1-jétől a határon túli magyarok kedvezményesen honosíthatók. Ez azt jelenti, hogy egyéni kérelemre magyar állampolgárságot szerezhet az a nem magyar állampolgár is, akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását és magyar nyelvtudását igazolja. További feltétel a büntetlen előélet és az, hogy az adott személy honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát ne sértse.
Éppen ezért érthetetlen az Egyesült Államok érvelése, amely biztonsági aggályokra hivatkozik, mutatnak rá az elemzők.
Hamis hivatkozási alapként, politikai célra használják fel határon túli nemzettársainkat, hangsúlyozza Párkányi és Szikra, akik szerint a valóság az, hogy ez a döntés illeszkedik az USA baloldali kormánya részéről az elmúlt években tapasztalható barátságtalan lépések sorozatába, amely az ideológiai különbségekre vezethető vissza.
„A baloldali Biden-adminisztráció nyomást akar gyakorolni hazánkra azért, hogy megváltoztassuk politikánkat:
azt szeretnék elérni, hogy Magyarország adja fel békepárti álláspontját, migrációellenes politikáját, a genderideológiát elutasító testtartását”,
fogalmaznak az Alapjogokért Központ elemzői. Párkányi Eszter és Szikra Levente úgy látják, az Egyesült Államok kormányzata azt akarja, hogy fegyvereket szállítsunk a háborúba, hogy elfogadjuk a migránsok kötelező betelepítését, és hogy eltöröljük a gyermekvédelmi törvényt. „Az ügy tehát egy tisztességtelen politikai nyomásgyakorlás, amely méltatlan egy szövetségesek közötti viszonyban” – összegez a Mandinernek a két elemző.
Ezt is ajánljuk a témában
Bosszút állt az amerikai külügy, amiért Magyarország nem volt hajlandó kiszolgáltatni nekik a határon túli magyarok állampolgársági adatait.
Nyitókép: MTI/AP/Charles Krupa