Mutatjuk a részleteket!
A kormány először tavaly februárban, az infláció letörésének egyik eszközeként döntött hatósági árak bevezetéséről, amelynek értelmében hat alapvető élelmiszer ( kristálycukor, napraforgó-étolaj a búzafinomliszt, sertéscomb, csirkemell, 2,8 százalékos tehéntej) árát fagyasztották be úgy, hogy minden kereskedőnek a 2021 október 15-i árait kellett figyelembe vennie, ennél drágábban nem adhatta el ezeket a termékeket. Nem sokkal később a csirke far-hát is bekerült az árstoppal érintett termékek közé.
A vonatkozó rendelet értelmében a kereskedőknek kötelezővé vált ezen termékek árusítása és az intézkedésről megfelelő tájékoztatást kellett nyújtaniuk a vevőknek.
Ha valaki nem tartotta be a rendeletet, annak 50 ezertől 3 millió forintig terjedő bírsággal kellett számolnia.
2022 februárjában a kormány újabb két termékre, a tojásra és az étkezési burgonyára is kiterjesztette az árstopot. Ezen termékek árait a szeptember 30-i szinten rögzítették.
A kormány többször is meghosszabbította a rendelkezést, de június végén,
a kedvezőbb inflációs adatok tükrében a hatósági árak kivezetése mellett döntött, de egyben arról is, hogy nem engedi elszaladni az árakat.
Az alapvető élelmiszerek esetében június 1-től bevezették a kötelező akciókat. A kormány ennek értelmében húsz termékcsoportot határozott meg, amelyen belül legalább egy-egy terméket, minimum egy hétig, több mint tíz százalékkal olcsóbban kell adniuk az élelmiszerüzleteknek. A kötelező akciózást első körben 2023. június 1. és 2023. szeptember 30. között határozták meg. A kereskedőket arra is kötelezték, hogy az akciók időtartama alatt az érintett termékből tartsanak megfelelő mennyiséget a vevők folyamatos kiszolgálása érdekében.
Ahogy Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában is elmondta, a hatóságok eddig több, mint 3 milliárd forint bírságot szabtak ki azon kereskedőkre, akik nem tartották be az árstopra vonatkozó szabályokat.
Lapunk két élelmiszerláncot is megkeresett, hogy az árstop kivezetésével megnőtt-e az érintett termékek iránit kereslet, érdekes módon
a CBA és a SPAR más-más fogyasztói reakciókat tapasztalt.
Fodor Attila, a CBA Kereskedelmi Kft. kommunikációs igazgatója lapunk érdeklődésére elmondta: emelkedést tapasztalnak az árstopos termékek forgalmában, ennek mértéke általánosságban 10-15 százalékos. Egyes üzleteinken azonban az UHT-tej, az étolaj, a csirkemell, és a sertéscomb esetében akár 40 százalékos többletet is érzékelnek.
Maczelka Márk, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetője ugyanakkor azt írta, hogy a hatósági árban érintett termékek esetében nem érzékelnek számottevően megnövekedett keresletet.
Nyitókép: Az élelmiszerárstopról tájékoztató tábla a fővárosi Corvin Plazában található Príma üzlet bejáratában (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Idén jóval kevesebbe kerül az ünnepi menü elkészítése, mint tavaly. A kormány meghosszabbította az árrésstopot, és újabb tizennégy élelmiszer-kategóriára terjesztette ki.
A költségvetést biztosan megborítaná és valószínűleg még csak kézzelfogható árcsökkentést sem sikerülne elérni, ha elkezdene az ellenzéki párt játszani az ÁFA mértékekkel. A Tisza még a belsőbb körökből is kapott az ÁFA csökkentése miatt kritikát.
Ismert, az orosz diszkontlánc 2023-ban jelentette be hivatalosan, hogy belép a hazai piacra, ám az első üzlet megnyitása rendre elmaradt.
Tejtermékek, zöldség, gyümölcs és húsfélék kerültek fel a listára.
Lecsupaszítva az adatokat, egész más képet kapunk.
Célkeresztben az úgymond egészségtelen élelmiszerek és egyes alkoholos italok is.
Bár ő Spanyolországba vágyik.
Még meg sem szerezték, de már az EU-ban befagyasztott orosz pénzekkel sem éri be az ukrán elnök. Kíváncsian várjuk, hogy reagál erre Donald Trump.
