Az újságíró hangsúlyozta, hogy semmiféle ideológiai vitába, kultúrharcba nem szándékoztak, szándékoznak beavatkozni, s nem vitagenerálás volt a cél. De fricskáról sem beszélhetünk, hogy tudniillik nekik szükségük van a Bibliára, nekünk pedig nem – tette hozzá, megjegyezve, hogy igazából mindannyiunkra ráfér a könyv olvasása, forgatása, hogy megbékéljünk Istennel, ám ezt mindenki maga döntse el. „Semmivel sem tartom magamat felsőbbrendűnek azoknál a srácoknál, akik egy általuk nemes ügynek tartott dolog miatt kiálltak.” – fogalmazott.
Felvetettük, hogy a vitában megszólalok egy része gyakran hozakodik elő azzal az érvvel, hogy a Bibliában is vannak olyan idézetek, amelyekre, ha a gyermekvédelmi törvényt nézzük, annak passzusai ugyancsak érvényesek lehetnek. Kulifai erre azt válaszolta, a világtörténelemben nem volt még egy olyan kötet, mint a Szentírás, amit többször akartak volna cenzúrázni, betiltani, netalántán tűzre vetni.
Az „ügy” szempontjából tehát ez egy „autentikus” könyv. Friss példaként pedig az egykori finn belügyér, Päivi Räsänen esetét hozta fel az újságíró, akit azért citáltak bíróság elé, mert közösségi oldalán megosztotta Szent Pál apostol sorait, amit az LMBTQ-aktivisták nem néztek jó szemmel.
– De akkor a Szentírást is be kellene fóliázni? – szóltunk közbe. „Bibliai igazságok vannak, amik az emberi szexualitásra vonatkoznak, és meg akarják védeni az embert attól, hogy olyan döntéseket hozzon, amik a későbbiekben károsak lehetnek számára. És nem csak a homoszexualitásra vonatkozó részeket érdemes ilyenkor megemlíteni. A Bibliában szó esik paráznaságról, házasságtörésről, pornográfiáról, önkielégítésről – Isten egyértelműen különbséget tesz a szexualitással kapcsolatosan a között, hogy mi a jó és mi a rossz” – mondta Kulifai.
Kulifai szerint szakmai kérdés, hol húzzák meg a határt a könyvfóliázás kapcsán