Gali Máté írása a Mandiner hetilapban.
Az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések döntései alapvetően szabták át nemcsak Köztes-Európa és a Közel-Kelet, hanem a német gyarmatbirodalom felosztása révén jóformán az egész világ politikai-gazdasági rendszerét is. Mivel a békekonferencia határozatai számos esetben napjainkig éreztetik hatásukat, nem túlzás azt állítani, hogy „új világrend” és annak részeként „új Európa” született 1919–1920 folyamán, ahogyan arra Gulyás László történész, a szegedi Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására alapító igazgatója rámutatott a szerkesztésében nemrég megjelent, Párhuzamos Trianonok, a Párizs környéki békék címet viselő kötetben.
„Az Egyesült Államok magas rangú tisztviselői nem akarnak harmadik világháborút, de úgy gondolják, hogy az oroszok sosem fogják átlépni azt a bizonyos határt” – véli a volt orosz elnök.
Teleki Pál a konszolidáció egyik konstrukőre volt, bár alkata miatt nem tudta végig vinni az elképzeléseit, hálózatszervezői, tudósi szerepe pedig rendszereken átívelő – mondja a történész.
„Nem jó ötlet Ukrajnát felvenni a NATO-ba, mert az veszélyes volna az egész világ számára” – húzta alá Fico.
Érkezhetnek Kecskemétre a nukleáris harci repülőgépek.
Orwell mindent tudott. Az ötvenhatosok is mindent tudtak. Dicsőség a hősöknek – és üdvözlet nekik egy olyan korból, amelyben van igazság, s ami történt, nem lehet meg nem történtté tenni. Még.
A biztonságpolitikai szekértő szerint vannak olyanok, akik mindenáron össze akarják mosni a világban zajló konfliktusokat.
Ohio szenátora lehet az Egyesült Államok történetének harmadik legfiatalabb alelnöke.
Továbbra sem nyugszanak az indulatok Nyugat-Európában.
