Helyretették Magyar Péter tévedéseit a gyermekvédelmi ellátás kapcsán – a számok nem hazudnak!
Fülöp Attila szerint nem a Tisza Párt elnökének a fellépése nyomán javulnak az ágazatban a körülmények, Magyar a konfliktust hozta ebbe a történetbe.
Szabó Csaba hat éve áll Magyarország legrégebbi és legnagyobb közgyűjteményének élén. A Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója szerint a családi, lokális, vallási és nemzeti identitás kutatásához az intézmény kiváló alapot nyújt, az adatok feldolgozásához pedig a mesterséges intelligenciát is szolgálatukba állítják.
Miért kulcsfontosságú, hogy egy országnak legyen levéltára?
Egyetemi oktatóként én is fel szoktam tenni ezt a kérdést a diákjaimnak. S mivel figyelnek az órákon, tudják a kézenfekvő választ: a levéltár a nemzet hiteles emlékezete. A Magyar Nemzeti Levéltár legnagyobb értéke ugyanis a hitelesség. Hiteles információk birtokában vagyunk, és miénk az ország legnagyobb kutatható információs bázisa. A levéltáraknak mindig kiemelkedő szerepük volt az államok életében, az uralkodók például a kincstárban őriztették a dokumentumokat, okleveleket. Amikor pedig a birtokosoknak menekülniük kellett valamilyen támadás elől, nem az aranyat vitték magukkal a kincstárból, hanem azokat az okleveleket, amelyekkel később igazolni tudták jogos jussukat.
Mennyi oklevél keletkezett mondjuk a középkor végéig?
Szent István korától a mohácsi vészig körülbelül egymillió oklevelet írtak. A török időkben azonban elpusztult a királyi levéltár, ezzel a dokumentumok jelentős része is. Így is maradt száztízezer oklevél, amelyet itt, a Várban, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzünk. Ehhez jön még a vármegyei levéltárakban elhelyezett tízezer oklevél és még tízezer más gyűjteményekben. Így áll össze a százharminc-ezer oklevelet számláló, középkorig tartó örökség. Persze vannak tárgyi emlékeink is az időszakból, de meggyőződésem, a tárgyak akkor kapják meg igazán a rangjukat, történelmi szerepüket, ha írásos dokumentumok is társulnak hozzájuk.