Az európai parlamenti korrupciós botrány főszereplője politikai visszatérését készíti elő sajtónyilatkozataival, mentelmi jogának felülvizsgálati kérelmével és megpedzegetett EP-beli felbukkanásával. Ha azonban a bíróság elítéli, nem tehet majd semmit.
***
A Katargate-ügy fél évvel ezelőtt alaposan felkavarta az Európai Parlament politikai állóvizét. A görög baloldali EP-képviselőt, majd később társait a belga rendőrség korrupció gyanújával vette őrizetbe, a nyomozás szerint Katar és Marokkó egy sor EP-képviselőt vásárolt meg, hogy narratívájuk hangját felerősítsék Brüsszelben. 600 ezer eurót találtak készpénzben a bőröndjében, amellyel apja készült elhagyni a képviselő asszony lakását.
Eva Kaili azonban az utóbbi hetekben nem egy bűncselekmény elkövetőjeként, hanem
Többek között azt álltja, hogy azért csalták csapdába, mert tagja volt az EP kémszoftvereket vizsgáló albizottságának, más nyilatkozataiban a belga jogrend diszkriminatív jellegéről vagy éppen a börtönviszonyok tűrhetetlenségéről beszélt.
A Politico elemzése szerint ezzel a képviselő politikai visszatérését készíti elő a médiában, de csak a maga választott, vele szimpatizáló újságíróknak csepegtet, az ügy háttérét megíró lapokban, így a Politico-nak nem. A lap egyébként furcsának találja, hogy a házi őrizet feltételei között az szerepelt, hogy a vádlott nem tehet sajtónyilatkozatokat, június elejétől azonban ezt a szabályt Kaili tudatosa megszegi, ügyvédjei szerint bírósági jóváhagyással.
Az uniós portál emlékeztet: a politikusnőt két hónappal ezelőtt kiengedték a börtönből, és házi őrizetet engedélyeztek számára. Ügyvédjei azt nyilatkozták, hogy a bíróság egyenesen megengedte neki, hogy Strasbourgba utazzon, hogy részt vehessen az Európai Parlament eheti ülésein – mégsem jelenik meg ott.
egészen addig az lehet, míg jogerős ítélet nem születik perében. A Politico szerint ez azonban nagyon kínos helyzetbe hozza az Európai Parlamentet, amely éppen egy etikai reformot készül végrehajtani a jövőbeli korrupciós helyzetek megakadályozására.
Az EP hétfői ülésén Roberta Metsola elnök bejelentette, hogy Kaili azt kérelmezte, hogy vizsgálják ki mentességi jogának megsértését. Ezt meg fogják tenni, de még egy számára pozitív kimenetelű határozat sem bír majd jogi kötőerővel. Ráadásul a Katargate-en kívül folyamatban van egy másik korrupciós pere is az EP-támogatások jogosulatlan felhasználásával kapcsolatosan.
A Politico által megszólaltatott EP-képviselők szerint Eva Kaili politikai túlélésére, az EP-be való visszatérésére kicsi az esély, a Parlament ugyanis a saját jó hírén esett csorbát ki akarja küszöbölni, alapos és igazságos, mindenkit megnyugtató ítéletet vár a büntetőeljárásban.
– ha Eva Kailit és szintén korrupciós vádak alá vont képviselőtársait szavazni engedik az uniós költségvetési, etikai, korrupcióellenes szabályozás témáiban, az újabb övön aluli ütést jelentene az intézmény megtépázott hírnevének.
A lap szerint tehát Eva Kaili politikai visszatérésére igazából egy mód lehet: ha valamilyen csoda folytán a büntetőügyében eljáró bíróság jogerős ítéletben ártatlannak mondja ki az ellene felhozott vádpontokban.
--
--
Nyitókép: Eva Kaili integet az újságíróknak, ahogy autóval a brüsszeli Haren börtönből lakására távozik 2023. április 14-én (forrás: Simon Wohlfahrt / AFP)
Az EU úgy döntött, ha törik, ha szakad, kitart eredeti zöld elképzelései mellett, finomhangolni sem akarja azokat, a klímaváltozás problémájának megoldását pedig részben erkölcsi, ideológiai kérdésé, megmásíthatatlan, szent küldetéssé emelte. Kitta Gergely írása.
Tíz évvel ezelőtt hazánkat Európa mehurcolta, mert lezárta a déli határát. Akkor mindenki „embertelennek” nevezett minket – ma ugyanazok az országok kerítést építenek, határt zárnak és menekültkvótákat utasítanak vissza. Íme a 2015-ös migrációs válság története – magyar szemmel.
Konkrét adatokkal álltak elő Moszkvában.
Nagyon szúrja egyesek szemét a magyar vétó.
Felháborító számokat közölt az Európai Bizottság: a 20 év alatt Magyarországra küldött források majdnem dupláját locsolták bele Európa legkorruptabb országába, alig 3 év alatt.
A jelzés üzenete kettős: egyrészt politikai, másrészt pénzügyi.
Az ICC szerint a Trump-adminisztráció Netanyahu-ügyhöz kötődő szankciói a pártatlan igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztetik, a kritikusok ugyanakkor másként látják.
Az EU úgy döntött, ha törik, ha szakad, kitart eredeti zöld elképzelései mellett, finomhangolni sem akarja azokat, a klímaváltozás problémájának megoldását pedig részben erkölcsi, ideológiai kérdésé, megmásíthatatlan, szent küldetéssé emelte. Kitta Gergely írása.
