Ma már a telekommunikációs tornyok is lehetnek zöldek – cégvezető a Mandinernek

***

Azt szinte mindenki tudja, hogy a telekommunikációhoz tornyokra, bázisállomásokra van szükség, de azt már kevesebben, hogy ezeket ma már sok esetben nem a szolgáltatók maguk építik, üzemeltetik, hanem önálló cégek. Magyarországon mikor vált szét a két terület?

2020 volt a vízválasztó, addig három-négy mobilszolgáltató működött hazánkban. Ekkor azonban kettő úgy döntött, hogy önálló toronyvállalatot alapít más-más modell, elképzelés alapján. Az egyik a Vodafone volt, amelyik létrehozta a Vantage Towers cégcsoportot, ami egy klasszikus toronyvállalat. Az európai országok többségében, ahol a Vodafone jelen van, ez a változás ugyancsak lezajlott, még ott is, ahol a különböző mobilszolgáltatóknak  közös-toronyvállalatai vannak, mint például Nagy-Britanniában és Olaszországban . Ebbe a cégcsoportba került

A szolgáltatónál az aktív eszközök (antennák) és az ehhez közvetlenül kapcsolódó berendezések, illetve a frekvencia maradt.  Ez ma hozzávetőlegesen 2300 bázisállomást jelent Magyarországon. Ebből körülbelül 900 tornyos, 1300 háztetőre szerelt állomás és kicsit több mint száz beltéri rendszer.

Mindig új tornyokat kell építeni, vagy meglévőket kell fejleszteni?

Mindkettő igaz. Párhuzamosan kell építeni és a meglévőket fejleszteni. Ez alapvetően az ügyfeleink, a mobilszolgáltatók elvárásaitól függ. Most, hogy a szolgáltatók tökéletesítik a 4G szolgáltatást és vezetik be az 5G-t, az új építések mellett a meglévő bázisállomásokon kell fejleszteni az aktív berendezéseket is. Utóbbi részben a mi feladatunk, részben a szolgáltatóké.

Mi a jelentősége a toronyvállalati modellnek?

A toronyvállalati modell először Amerikában és Ázsiában jött létre, és az elmúlt években kezdett megjelenni Európában. A legtöbb nagy infokomunikációs vállalat ebbe az irányba megy. Ma már a 4G, 5G esetében – amikor a szolgáltatók rengeteget fizetnek a frekvenciákért és az aktív eszközökért – eljött az az időszak, amikor már racionalizálni kell. Ez pedig az infrastruktúra és a tornyok ésszerűsítésével is történhet. Miért ne lehetne a bázisállomásokon osztozni? Egy-egy bázisállomást használhat két-három mobilszolgáltató, sőt, egyéb infokommunikációs (pl. helyi és regionális internet vagy TV szolgáltatók) és más piaci szereplő is. Ez így jóval hatékonyabb és környezetkímélőbb. Ezért is jelent óriási szemléletváltást a toronyvállalati modell bevezetése.

A mobilszolgáltatók eszközein kívül mit lehet telepíteni egy toronyra?

Például gyárak, mezőgazdasági vállalkozások tudják használni, hasznosítani privát hálózatokra, egyetemek a méréseikhez, kutatásaikhoz, szenzorok telepítésére és reklám célokra. A meteorológiai szenzorok segítségével például egy sokkal pontosabb előrejelzést vagy időjárási helyzetképet is kaphatunk. A mi cégünk a Vantage Towers elektromosautó-töltőket is telepít azokra az állomásokra, amelyek elhelyezkedésük révén támogatni tudják Magyarország e-autóval történő közlekedése minél inkább biztosított legyen. Ha kicsit a jövőbe akarunk tekinteni: a drónok fel- és leszállását, sőt töltését is meg lehet majd ezekről a bázisállomásokról oldani.

Korábban egy előadásában beszélt arról, hogy épp a pandémia mutatott rá az infokommunikáció jelentőségére. Mennyire érezték ezt a változást, milyen kihívásokkal szembesültek?

A pandémia idején az infókommunikációs vállalatoknak rendkívül gyorsan kellett reagálniuk a járvány okozta váratlan helyzetre. Egyik napról a másikra gyakorlatilag mindenki kénytelen volt otthon maradni és onnan dolgozni, tanulni.

mégis jelentős beruházásokat kellett eszközölni, ami azt jelenti, hogy rohamtempóban fejlesztették a különböző hálózatokat.

A pandémia során keletkezett megnövekedett igény a járvány után is megmaradt?

Nagyon sok fejlesztés, ami akkor szükségszerű volt, mára alapvető kényelmi szolgáltatássá vált. Jó példa erre a különböző applikációkon keresztül történő házhoz-rendelés, de ilyen akár a home-office is.

Az elmúlt évben történt egy fontos piaci átalakulás Magyarországon, a magyar többségi tulajdonosi hátterű 4iG Nyrt. az állammal karöltve megvetette a Vodafone Magyarországot. Ez hogyan érintette a céget?

A Vantage Towers Zrt. 2020 novemberében a Vodafone Magyarország Zrt.-ből vált ki, és lett önálló jogalany. Ekkor még a Vodafone Csoport volt a Vodafone Magyarország tulajdonosa. A kiválás számos európai országban megtörtént és ezek összekapcsolása révén létrejött a Vantage Towers Csoport. Ezután a két magyarországi Zrt. – tehát a Vodafone és a Vantage Towers- közötti társasági jogi kapcsolat megszűnt, és ügyfél-kapcsolattá alakult át.

A 4iG-vel korábban is volt kapcsolatunk, hiszen hozzájuk tartozik az Antenna Hungária, a Digi, az Invitech, akik korábban is az ügyfeleink voltak. Örülünk, hogy a Vodafone Magyarországgal is bővült a portfóliójuk, mi pedig továbbra is jó partnerként igyekszünk támogatni a fejlesztéseiket, igényeiket, stratégiai elképzeléseiket. Időközben a Vantage Towers Csoport tulajdonosi struktúrája is megváltozott. A Vantage Towers AG a napokban kivezetésre került a frankfurti tőzsdéről, és a Vodafone Csoport mellett megjelent két új tulajdonos a KKR és a GIP befektetési alapok. Így jelenleg a Vantage AG 89 százalékát egy a Vodafone Csoport és a KKR és a GIP által közösen irányított Oak Holdings birtokolja.

Ma már alapvető szempont minden technikai infrastruktúra építésénél is a környezettudatosság. Erre milyen megoldásaik vannak?Hogyan lehet zölddé tenni egy tornyot?

Sokat áldozunk azért, hogy a fenntartható fejlődés és a környezettudatosság határozza meg a Vantage Towers működését. Mondok egy nagyon egyszerű példát: egy bázisállomás megszűntetése esetén megpróbáljuk újrahasznosítani annak elemeit. A bázisállomások energiaellátását alapvetően az áramhálózat adja. 2020 november óta a hálózatból érkező áram teljes mértékben zöld forrásból származik. Ezt az áramszolgáltatók garantálják. Igyekszünk minél több állomásra napelemeket telepíteni, amely az éves energiaellátás 10-30 százalékát is képes fedezni. Egyes környezetvédelmi területeken még az is előírás, hogy mesterséges madárfészkeket kell biztosítanunk a bázisállomásokon. Vannak olyan védett területeken lévő bázisállomásaink, amelyek bármilyen meglepő, turisztikai látványosságként is szolgálnak, hiszen kilátóként is funkcionálnak.

Mivel jár önök számára az 5G-re való átállás?

Az 5G technológiát a mobilszolgáltatók vezetik be, modernizálják és bővítik az antennarendszereket. Idővel az 5G érdekében, - hogy üzembiztosan tudjon működni például egy önvezető autó, vagy, hogy egy város tényleg okos város legyen, – telepíteni kell majd az úgynevezett kiscellás vagy kislefedő bázisállomásokat. Ezeket általában városi, sűrűn lakott övezetekben szokás működtetni,

A 4G-ig relatíve egyszerű volt a képlet: a szolgáltató megépítette a hálózatot, az ügyfelek megvették a telefont a SIM-kártyával és mindenki tette a dolgát. Az 5G ennél sokkal komplexebb, hiszen itt minden úgy kezdődik, hogy van egy probléma felvetés, amire keresünk egy megoldást. Ehhez már több együttműködő partnerre is szükség van a virtuális asztal körül. Mert, ha például azt akarjuk majd elérni, hogy az autónk navigációja ne csak egy címre vezessen el minket, hanem keresse meg a címhez legközelebb lévő üres parkolóhelyet is, ahhoz kell egy jó rendszer, egy applikáció, szenzorok az autóban és a parkolóhelyen antennák. Ezen felül természetesen hálózatra, adatátvitelre is szükség van.

Nálunk mikor láthatunk kiscellás bázisokat?

Az Egyesült Államokban már telepítik ezeket, Európában is elkezdődött nemrég Spanyolországban. Hazánkban egyes becslések szerint másfél-két év múlva, mások szerint szerint három-öt év múlva kezdődhet ez a folyamat.