Tessék mondani, ez már a világháború?
Joggal teszi fel a címbeli kérdést egyre több újságolvasó.
Az Oroszországból származó csővezetéken érkező kőolaj a magyarországi szükséglet több mint 60 százalékát fedezi.
A Barátság ma a világ leghosszabb kőolajvezetéke, a négyezer kilométert is meghaladó hosszúságú vezeték építéséről szóló megállapodást 1959. december 14-én írta alá a Szovjetunió, Csehszlovákia és Magyarország. A Barátság-olajvezeték neve a szocialista országok szoros szövetségére utalt.
A csővezeték egy dél-oroszországi nagyvárosból, Szamarából indul, ahol a Nyugat-Szibériából, valamint a Kaszpi-tengerből származó olajat töltik bele. Fehéroroszországig szállítókapacitása évi hetvenmillió tonna, azonban Mazir városánal válik északi és déli ágra. Ezt követően a nyomvonala Ukrajnában, a magyar és szlovák határ közvetlen közelében újra kettéágazik. Ezek közül az egyik vezeték Magyarországon, a másik Szlovákiában halad tovább.
– mutatott rá a Haszon.hu. Ez az állítás akkor válik igazán komollyá, ha tisztában vagyunk vele, hogy az Oroszországból származó csővezetéken érkező kőolaj a magyarországi szükséglet több mint 60 százalékát fedezi.
Az elmúlt hetekben nagy port kavart a The Washington Post egyik cikke, amely kényes információkat tárt fel az ukrán elnökről. A kiszivárgott Pentagon-anyagok közül az egyik rámutatott arra, hogy Volodimir Zelenszkij teljesen más arcát mutatja zárt körben, mint a nyilvánosság előtt; bár eddig a nyugati közvélemény úgy ismerhette meg, mint egy békéért küzdő politikust, a valóságban zárt ajtók mögött agresszív magatartást tanúsít és a hazájában zajló háborút szeretné minél inkább kiszélesíteni.
Ezekből a dokumentumokból kiderült, hogy Oroszország elleni csapásokról beszélt, sőt orosz városok elfoglalása is szóba került az egyeztetései során. Tette mindezt annak ellenére, hogy a Nyugattól kapott fegyvereit hivatalosan nem használhatja Oroszország területén.
A kiszivárogtatás másik része Magyarországot érinti.
Kiderült ugyanis, hogy az ukrán elnök február közepén az egyik Julija Sviridenko miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélésen olyan javaslatot tett, amelynek értelmében Ukrajna felrobbantaná a Barátság vezetéket.
A drasztikus lépésével pedig állítása szerint megsemmisíthetné a magyar ipari infrastruktúra orosz kőolajra épülő elemeit. Az információk hitelességét a Pentagon nem cáfolta. Az amerikai hírszerzés azonban túlzónak tartja a fenyegetéseket, mivel az elnök dühében fogalmazott meg ilyen gondolatokat.
A kiszivárogtatás érdekes időpontban történt. Az Európai Unió ugyanis arra készül, hogy formálisan is leállítsa az olajszállítást a Barátság vezetéken keresztül Németország és Lengyelország felé. Igaz, a két ország korábban már kifejezte, hogy a továbbiakban nem kíván vásárolni orosz kőolajat, így ez a lépés csak szimbolikusnak minősülne.
de ezek az országok a vezeték déli ágán kapják az olajat, így a helyzet most sem változna. A javaslatról kiderült, hogy az EU Oroszország elleni 11. szankciós csomagjának a részét fogja képezni.
Nem lehet tudni, hogy a Barátság kőolajvezeték felrobbantásáról szóló elképzelést dokumentáló Pentagon-iratok miért éppen most szivárogtak ki. Talán most már a magyar közvélemény számára is kezd egyre nyilvánvalóbbá válni, hogy Volodimir Zelenszkijt lehallgatják az amerikaiak.
Amennyiben pedig üzenetről van szó, Magyarország számára azt jelentheti, hogy Amerika figyelemmel kísér minden terrorcselekményt, és ura a helyzetnek. Ukrajna számára pedig azt üzeni a szivárogtatás, hogy nem fognak nekik mindent megengedni. Az ukrán elnök helyzete ugyanakkor annyiban speciális, hogy olyan lépéseket is megtehet, amiket más nyugati állam nem hagyott jóvá.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint amennyiben Magyarország nem részesül orosz kőolajból, akkor fizikailag lehetetlenné válik hazánk kőolajellátásának biztosítása, mivel a Horvátország felőli kőolajvezeték kapacitása jelenlegi állapotában sokkal alacsonyabb, mint Magyarország, Szlovákia és részben Csehország összes kőolajigénye. Arról nem is beszélve, hogy korábban mindkét útvonalon drasztikusan megemelték a tranzitdíjakat. Az előbbi esetében a piaci átlag háromszorosát kérik a szállításért, utóbbi esetében pedig a korábbi háromszorosára nőtt a különbség.
A magyar energiaellátás biztonsága érdekében igen komoly intézkedések történtek már korábban is. Például a nyolcadik szankciós csomag bevezetését megelőzően Magyarország elérte, hogy az olajársapka ne vonatkozzon a csővezetékes kőolajszállításra, valamint vészhelyzet esetén az ezt pótló tengeri szállításra.
Magyarország viszont a többi nyugati államhoz hasonlóan mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar kőolajellátást több alternatív útvonalon is biztosítani tudja. Tavaly egyértelművé vált, hogy az Adria kőolajvezeték a bővítése esetén képes lenne helyettesíteni a Barátság kőolajvezetéket. Egy nagyobb horderejű beruházás azonban csak hosszabb idő alatt tud megvalósulni. Éppen ezért a jelenlegi helyzetben hazánk számára nélkülözhetetlen a Barátság kőolajvezeték.
Nyitókép: ATTILA KISBENEDEK / AFP