Azonban a legmodernebb eszköz sem ér semmit, ha nincs mögötte kiképzett, rátermett, elhivatott magyar katona.
„Önnek szinte jelmondatává vált, hogy »a békéhez erő kell«. Mit ért ez alatt? Hogyan lehet napjainkban garantálni a már ön által is említett biztonságot?
Szakzsargon az »elrettentés«, de a célunk, hogy senkinek se jusson eszébe egy esetlegesen, a jövőben előforduló háborús konfliktus esetén hazánk felé venni az irányt.
Ahhoz, hogy megfelelő elrettentő erőt tudjunk felmutatni, azt tervszerűen fel kell építenünk. Ez a feladat legalább három fontos területen és időben párhuzamosan jelentkezik. Fegyvereket és haditechnikai eszközöket gyártunk és vásárolunk azért, hogy az örökölt, elavult szovjet fegyverekkel rendelkező haderőt teljesen átfegyverezzük, ezzel növeljük a harcképességét, és egy modern, NATO kompatibilis, digitális haderőt hozunk létre.
Azonban a legmodernebb eszköz sem ér semmit, ha nincs mögötte kiképzett, rátermett, elhivatott magyar katona. Ezért a személyi állományban, a toborzás terén és a vezetésben is olyan kultúraváltást hajtunk végre, ami a katonák körében a harci szellem megerősödését, az altiszti és tiszti szinten pedig az öntevékeny, felelősségvállaló vezetői magatartást erősíti.
Harmadrészt pedig szervezeti változásokat hajtunk végre a fenti célok érdekében. Ilyen változásra jó példa a most megalakult Területvédelmi Erők Parancsnoksága, amely egy teljesen új komponenst teremt a hivatásos – úgymond profi – haderő támogatására.
(...)
A közelmúltban eddig nem látott toborzó kampányt indított a Honvédelmi Minisztérium. Miért van erre szükség? Hol tart most a toborzás?
Felnőtt egy generáció, amelynek semmilyen élménye nincs már a honvédelem ügyével kapcsolatban azon kívül, hogy az édesapjuk katonasztorijain jót mulatnak. Be kell nekik mutatni, hogy ez a hadsereg már nem »az« a hadsereg, hanem egy modern, 21. századi, sok elemében digitális haderő, amely hazafias gondolkodású, bátor és lelkes magyar fiatalok összetartó közössége.
A kampányfilmünk egy létező haderőt mutat be, ha valaki csatlakozik hozzánk, akkor azokkal a rendszeresített eszközökkel fog találkozni, amelyeket ebben bemutatunk.”
Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Az utolsó napok Tokióban, búcsú a felkelőnap országától és az évadtól, a sorozattól.
A The Economist tudósítója előre leegyeztetett beszélgetések helyett sorra lemondott találkozókkal szembesült Budapesten.
Rendkívül sötét forgatókönyvet vázolt a honvédelmi miniszter.
Súlyos belső feszültségekről, válasz nélkül maradt jelzésekről és a közösség kihasználásáról beszélt az ATV-ben Csercsa Balázs. Szerinte egyre nagyobb szakadék tátong a Tisza Párt köré szerveződött támogató közösség és a párt valós működése között, és így nem látja biztosítottnak a valódi rendszerváltást.
Aki azt állítja, hogy a rezsicsökkentés mai rendszerét, mai mértékét fenn tudja tartani orosz gáz nélküli, nem mond igazat.
A miniszterelnök is reagált Csercsa Balázs, a Tisza korábbi belső emberének interjújára.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
