A CEPER átfogó felmérést készített azzal kapcsolatban, hogy mely országok érzik magukat közép-európai identitásúnak. A kutatást a régió tíz országában, Ausztriában, Bulgáriában, Horvátországban, Csehországban, Magyarországon, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában, Szlovéniában és Lengyelországban végezték el.
A cikkben megemlítik, hogy Németország és a volt Szovjetunió határai között elhelyezkedő részét általában Közép-Európának nevezik,
de ez nem jelenti automatikusan azt, hogy e térség országai valóban azonosulnak vele.
A felmérés rámutat, hogy hat ország válaszadóinak túlnyomó többsége egyetértett azzal, hogy ők Közép-Európához tartoznak:
- az osztrákok 77 százaléka,
- a csehek 68 százaléka,
- a szlovákok 65 százaléka,
- a lengyelek 63 százaléka,
- a magyarok 55 százaléka,
- és a szlovének 52 százaléka ért ezzel egyet..
A közép-európaiság egyértelmű vonzerejét bizonyítja azt is, hogy a válaszadók nagy tendenciája a közép-európai hovatartozást választja bármely más regionális lehetőséghez képest, például az osztrákok többsége inkább közép-európainak, mint nyugat-európainak tartja országát.
„Míg Ausztria a monarchia múltjából és a Németországhoz fűződő erős kapcsolatokból a „Mitteleuropa" vagy Közép-Európa hovatartozását tulajdonítja, addig a sok évszázad fordulóján Lengyelországnak, Magyarországnak, Csehországnak és Szlovákiának volt világos elképzelése a közép-európai együttműködésről” – jegyzik meg.
A Visegrádi Csoport vagy a Három Tenger Kezdeményezés azok a legújabb és legismertebb partnerségi formák, amelyeket a közép-európaiság erős tudata is megerősíti.
Ez azt jelenti, hogy Horvátországban a megkérdezettek hozzávetőleg fele, Szerbiában pedig körülbelül egyötöde tartotta országát közép-európainak.
Összességében az derült ki a felmérésből, hogy keletről nyugatra, Romániából Ausztriába vagy délről északra, Horvátországból Lengyelország irányába haladva, fokozatosan nő a Közép-Európával való asszociáció.
Ez azt jelenti, hogy nem mind a tíz, a közvélemény-kutatásban megkérdezett ország tekinti szülőföldjét Közép-Európa részének”
– közlik.
Azt a következtetést vonták le, hogy ebből kifolyólag nem helytelen továbbra is Közép-Európaként emlegetni a Németországtól keletre fekvő EU-tagállamokat.
Nyitókép: Keith Binns/Getty Images