Íme a történelemérettségi megoldásai

„A történelemérettségi középszintű feladatsora a szabályoknak mindenben megfelelt, így jól lefedte a teljes történelem követelményt” – értékelt a Mandinernek Nánay Mihály történelemtanár, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke. Mint mondta, a megoldáshoz a diákoknak egyaránt szükségük volt megszerzett kompetenciáikra (forráshasználat, szövegértés, ábra- és képelemzés) és történelmi ismereteikre is. A tesztfaladatok igazán sokszínűnek mondhatók: mindenféle forrástípus használatát (szöveges és képi források, adatsor, ábra) elvárták. A pedagógus szerint a felkészült vizsgázóknak az esszéfeladatok sem okozhattak túlnagy nehézséget.

„Bemelegítő” a kereszténységgel kapcsolatos első feladat 

Az első ókori feladat rendszeresen amolyan „önbizalom növelő”, „bemelegítő” jellegű szokott lenni – ezúttal sem volt másként. A táblázatban különböző keresztény szertartási részletek olvashatók és meg vannak adva a választható fogalmak.

a) A „Hiszek egyből” származó szövegrészletben olvasható, hogy „emberré lett”. Ebből egyértelműen következik, hogy itt a karácsony a megoldás.
b) A „Te deumból” való részletben a „halál mérgének megtiprása” és a „mennyország megnyitása” egyértelműen a húsvétra utal. De ha kétségei voltak a diáknak, a többi válaszlehetőség egyértelműen rossz volt.
c) A szentmisében szereplő mondat egyértelműen az utolsó vacsoráról szól.
d) A forrásrészletek és fogalmak összepárosítása után ez igazán nem volt nehéz feladat. A helyes sorrend: a), c), b)

Középkori építészet: akár kép nélkül is megoldható feladat

A jól felkészült diák akár a kép nélkül is megoldhatta a feladatot, hiszen meg kellett tanulnia a gótikus stílus jellemzőit. A kép ugyanakkor természetesen segített az állításokkal kapcsolatos döntésben, hiszen ez alapján lehetett cáfolni a hamisakat.

1. Hatalmas ablak és rózsaablak látható a homlokzaton, tehát ez kizárható. Egyéb iránt ez az állítás a román stílus jellemzője.
2. Minthogy az épület két oldalán jól láthatók a támpillérek, így ez igaz állítás.
3. A gótika kialakulásakor egyfelől nem alakult ki új vallási meggyőződés, másfelől jól látszik a képen, hogy igen díszes, cizellált stílusról van szó, ez tehát hamis.
4. A kupola az antik építészetre, a bizánci stílusra, illetve a reneszánszra jellemző, a gótikára egyáltalán nem. Emellett a képen sem látható kupola, tehát ez is hamis.
5. A képen jól látható, hogy nem egybefüggő üvegtáblák alkotják az ablakokat, de enélkül is alapvetően jellemzőek a gótikára a színes mozaikablakok, így ez igaz állítás.
6. Ez volt a legtalányosabb állítás. Kis beleérzéssel (vagy a jellemzőket megtanulva) azonban könnyen rájöhetünk: az égbetörő csúcsívek, a szemet és a lelket is fölfelé irányító építészet jelzi, hogy a középkori hívők a mennyországban bekövetkező üdvösségre törekedtek. Az állítás igaz.
7. Bár ez a képen nem látszik, de könnyen kizárható állítás, hiszen a kereszténység elutasította a pogány antik mitológiát. Hamis.
8. Itt sem látjuk a templom környezetété, de vélhetően a kevésbé felkészült diákok is tudhatják, hogy a középkori városok nem felhőkarcolókból álltak, így tehát ez az állítás igaz.
9. Aki jól válaszolt a 2. állításnál, az itt is tudhatja, hogy a támpillérek viselik az épület tömegét, nem a vastag falak, ráadásul a képen is látszik, hogy áttört, csipkés falak, nagy ablakok jellemzők, tehát ez hamis. Az állítás egy román templomra volna igaz.
A bekarikázott számok sorrendben: 2., 5., 6., 8.

Nehéz volt a középkori magyar történelemre vonatkozó feladat

A középkori magyar történelemre vonatkozó feladat nem volt egyszerű. A szöveg alapos értelemzésére és megfelelő háttértudásra is szükség volt a megoldásához.

a) A jól felkészült vizsgázó természetesen ismeri a Mátyás idején jellemző adófajtákat. A szövegben szerepel is, hogy „a folytonos hadakozás” tette szükségessé az „igen nagy szolgáltatásokat”, így ez alapján egyértelmű, hogy itt a rendkívüli hadiadóról van szó. A fejenként kirótt adóra pedig szintén ráismer az érettségiző, ugyanis megtanulta, hogy a füstpénz bevezetésének pont ez volt az egyik fontos eleme.
b) A szövegben szerepelt, hogy egyházi jövedelmeket is hadi célokra fordított a király. A kontextust és a korszak körülményeit értelmezve, rá kellett jönni, hogy ezt az iszlám hitű törökök elleni harccal indokolta, mellyel kapcsolatban a király meg is jegyezte, hogy a közösség, azaz nem csak a magyarok, hanem az egész kereszténység érdekében teszi.
c) Minthogy az 1. és 3. állításról egyáltalán nem szól a szöveg, így a 2. állítást támasztotta alá a szöveg.

Elvont jogelvek, nem ez lehetett a diákok kedvence

A feladat meglehetősen nehéz volt, főleg azért, mert egy oldalnyi, elvont jogelvekről szóló szöveget kellett végigolvasni a diákoknak és értelmezni. Vélhetően nem ez volt a kedvencük… Ugyanakkor, ha végigolvasták a szövegeket, akkor nem volt nehéz megtalálni a jó megoldásokat.

a) A szöveget végigolvasva nem lehet kérdés, hogy a 2. a helyes megoldás. A másik kettő természetesen becsaphatta azokat a diákokat, akik egyáltalán nem tudták értelmezni a szöveg kontextusát.
b) Rögtön az első szövegben az ártatlanság vélelmével súlyosan szembenálló eljárás jelenik meg. Emellett az utolsó forrásban pedig a különböző vallásokra más jogszabályi helyzet vonatkozik, ami pedig a „vallási meggyőződés szabadságával” áll szemben. Így tehát a két bekarikázott sorszám: 1., 5.
c) Itt nem szorul különösebb magyarázatra, hogy a helyes válasz az 1.

Hálás feladat jött a nehezek után

Ez egy hálás feladat volt, az előző után egy kis lazításként ráfért a diákokra.

a) Nem nehéz kitalálni, hogy Rákóczi követői a kurucok.
b) A Rákóczi-szabadságharc egyik fő célja volt az I. Lipót által képvisel katolikus ellenreformációval szemben a protestáns jogok védelme, így tehát a válasz: protestánsok.
c) Itt is szükséges a Rákóczi-szabadságharc kontextusának ismerete. A szabadságharc egyik fontos politikai célja az abszolutizmussal szemben a rendi jogok védelme volt. Ha pedig van országgyűlés, akkor nincs abszolutizmus. Így a helyes válasz: abszolutizmus.
d) A Rákóczi-szabadságharc történetét ismerve nem kérdéses, hogy a 2. -t kellett bekarikázni.

Újabb képes feladat, kevés hibalehetőséggel

A képes feladatok rendszerint kedveltek az érettségizők körében, itt esetleg a textilipari tevékenységekben kevésbé tájékozott diákok veszíthettek pontot, vagy figyelmetlenségből a d) kérdésnél volt hiba lehetőség.

a) A helyes válaszhoz némi fogalommal kell rendelkezni ahhoz, hogy mi is az orsó. Ha ez megvan, akkor egyértelmű, hogy ide a B) kép tartozik.

b) Az ipari forradalommal kapcsolatos legalapvetőbb ismeret, hogy ez a gőzgép. Minthogy ez a tankönyvekben általában képpel szerepel, másfelől a többi képet bajosan lehetne gőzgépnek nézni, így a helye válasz a C).

c) A válaszhoz kizárásos alapon is el lehetett jutni, hiszen a már felhasznált B) kép mellett csak az A) képen látható textilipari munka. Persze sokat segíthetett az is, ha valaki tisztában van a szövés folyamatával.

d) Ehhez az állításhoz egyértelmű, hogy egy közlekedési eszköz a jóváros. De minthogy az E) képen látható autó a második ipari forradalom produktuma, a feladat pedig az első ipari forradalomról szól, így tehát itt csakis az F) lehet a helyes megoldás.

A helyes megoldások sorban: B), C), A), F)

Némi háttértudásra szükség volt, de szövegértésre apellált a feladat

Ismét a diákok szövetértelmező képességére volt szükség, amihez háttértudást is elvárt a feladat.

a) Minthogy a beszéd forrásmegjelölésben szereplő dátuma 1867, így egyértelmű, hogy Ferenc Józsefről van szó. De a kiegyezést ismerő diák természetesen maga is tudja, hogy vele kellett kompromisszumot kötnie Deáknak.
b) Deák itt a fegyveres felkelésre utal. Helyes válaszként több minden is elképzelhető, amit bizonyára a javítási útmutató is jelezni fog: Az 1848-49-es forradalom leverése elrettentő példát mutatott a fegyveres úttal kapcsolatban. Vagy: Az 1860-as években is fennállt még a nagyhatalmi helyzet, ami a Habsburg Monarchia további fennmaradását szükségesnek tekintette.
c) A B) forrásban szó szerint szerepel, hogy „parlamentáris felelős kormánya” van az országnak, így az 1. válasz helyes, illetve a C) forrás világosan utal Magyarország elképzelhető kiszolgáltatott helyzetére, így a 4. válasz is jó. A két bekarikázott sorszám tehát: 1., 4.

a) A kommunista diktatúrával kapcsolatban a felkészült diák elméletből is tudhatta, hogy „a munkásság és a dolgozó parasztság” államát építik. De a plakátot elemezve is jól látszik a figurák ruházatából, tevékenységéből, a háttérben szereplő épületekből, nem beszélve a képaláírásról, hogy a munkásság és a parasztság a két helyes válasz.
b) Bár az összes megadott válaszelem jellemző a kommunista ideológiára, ezen a plakáton nem látunk sem egyházi, sem nemzetiségi kérdésekre utaló szimbólumokat és forradalomra sem buzdít. Ezzel szemben a képaláírásban szerepel a vidék kollektivizálása, így a helyes válasz a 2.
c) Ellenséges alakok nem láthatók a plakáton, így a 2. kizárható, a hagyományok őrzésével szemben pedig éppen hogy a fejlesztésre, modernizációra buzdít, így az 1. -t kellett bekarikázni.

Komplex feladat: üzembiztosan kellett elemezni az adatokat

Minden feladatsorban van egy komplex tesztfeladat. Ez nagyobb pontértékű és többféle jellegű kérdés is van benne (jelen esetben pl. táblázatelemzés és értelmező kérdések). A feladat megoldásához üzembiztosan kellett elemezni adatokat, illetve háttérismeretekre is szükség volt.

a) A vizsgázóknak elméletből is tudniuk kell, hogy az erdélyi a legnagyobb leszakított magyar közösség, így Románia a helyes válasz. De a táblázat adatain végigfutva is látszik, hogy Magyarország után (de itt ugye a magyarság nem kisebbség, hanem többség) Romániánál szerepel a legnagyobb adat.
b) Szintén elméletben is ismerhető a válasz, de a Magyarország sort végigkövetve látható, hogy a németeket kellett ide beírni.
c) A táblázatból kiderül, hogy a Délvidéken nagyobb volt a magyar népesség, mint a szerb (vagy bámely másik), így a helyes válasz a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság. Itt a javítási útmutató vélhetően nem fogja-e fogadni a Jugoszláviát is, ugyanis a diákokat külön felszólították, hogy a táblázatban szereplő elemek közül válasszanak. Figyelmetlenség esetén itt könnyen pontot lehet veszíteni.
d) Ez a kérdés volt a legnehezebb, ugyanis az adatokat végigkövetve ez akár a szlovákokra is igaz lehetne. Ám kicsit jobban átgondolva, az ország nevéből is következik, hogy a szlovákok államalkotó nemzetnek számítottak (bár a csehektől messze elmaradó másodrendű státuszban) – így tehát az egyetlen etnikum, amelyre igaz az állítás, a rutén/ruszin volt.
e) Bár az adatok alapján látható, hogy Ausztria etnikailag viszonylag indokolható módon kapott területeket, de a magyar közvélemény számár a fő probléma a következő volt: Ausztria ugyanúgy vesztes állam volt az első világháborúban, mint Magyarország. Ilyen ún. nyílt végű kérdéseknél az útmutatóban mindig szerepel, hogy a válasz más helyes megfogalmazásban is elfogadható.
f) Az adatokat végigtekintve – de a tananyagból felkészülve is – egyértelmű, hogy a béke-rendszer után is nagy számú etnikai kisebbségek maradtak az egyes országokban.

Megoldható, de igen bürokratikus téma

Az EU intézményrendszere mindig egy elvont, bürokratikus és bonyolult téma a diákok számára. A feladat persze megoldható volt kellő felkészültség és az ábra magabiztos felhasználása esetén, de semmiképp sem mondanám egyszerűnek.

a) A kérdés a megtanult információk alapján is megválaszolható volt, de az ábrát fölhasználva is meg lehetett oldani. Minthogy európai uniós intézményeket kér a feladat, így a választópolgároktól közvetlenül kiinduló két nyíllal jelölt intézmény közül csakis az Európai Parlament lehetett a jó válasz.
b) Ehhez mindenképpen szükség volt az ábrára. A jogalkotás elemre három nyíl mutat, melyek közül csak az egyik indul ki tagállami befolyás alatt álló intézménytől, így a helyes válasz: Európai Unió Tanácsa / Miniszterek Tanácsa
c) Ehhez a kérdéshez szükséges ismerni a kötelező fogalmak között szereplő EU-s intézmények jellemzőit, bár az ábra is segít. Európai Bizottság esetében látható, hogy a jogalkotás során csak „ajánl” és nem „dönt”. Az ellenőrzést pedig saját ismeretként tudhatták a vizsgázók.
d) Ez egyértelműen kiderül az ábráról: Európai Tanács.

1956: vélhetően ebből alaposan készültek a vizsgázók

1956 fontos téma, így bizonyára ebből a témából készültek a diákok. A rigmusok meglehetősen tömörek, így jó kontextus értés kellett hozzá, hogy jól megoldják a feladatot.

a) A szovjet a Sztálin-szoborral, illetve a "maskarával" jelenik meg, így itt a helyes válasz: 2., 3.
b) Bem apót 1848-49 történetéből ismerni kell, illetve 1956 kapcsán is tananyag, hogy ezért mennek a tüntetők a Bem térre, így a helyes válasz: 5.
c) Gazdasági téma csak az első rigmusnál jelenik meg, így ide az 1. jön.

Nem a kedvenc a diákok körében 

A feladat helyes megoldásához magabiztosan kellett ismerni a megadott gazdasági fogalmakat. Ez a téma ugyan nagyon fontos, de a történelemtanároktól viszonylag távol áll, így sokszor a diákok sem a kedvenceik között emlegetik. Bár én személy szerint kedvelem ezt a témát, mégis sokaknak jó hír, hogy jövő májusban már kikerül a kötelező érettségi tematikából.

a) A forrás végén szerepelt a nyugdíjbiztosítás kitétel. A szöveget helyes értelmezve egyértelmű, hogy ide az a fogalom kell, aminek a nyugdíjbiztosítás a részét képezi. Ez pedig a társadalombiztosítás.
b) Itt a nem felkészült vizsgázó akár beírhatta az adót is, ugyanis az is egy befizetendő pénzösszeg, de a társadalombiztosítási kasszába járulékot fizetünk, így itt ez a helyes válasz.
c) A szövegkörnyezetből következik, hogy a társadalombiztosítási ellátás nyugdíjbiztosításon kívüli másik eleme jön ide, azaz az egészégbiztosítás.

Az ábrán az idős korúak arányának növekedése látható, így a helyes válasz: egyre növekszik a nyugdíjban részesülő korcsoport aránya, míg az aktív keresőké csökken.

Négy esszéből kettőt kellett választani

A történelem érettségi hagyományosan nehezebb felét alkotják az esszék, összesen az egész feladatlap pontértékének felét adva. A vizsgázóknak a két rövid egyetemes és a két hosszú magyar történeti esszé közül egyet-egyet kell választaniuk úgy, hogy azok különböző korszakra vonatkozzanak. Az esszé során különösen kell ügyelni, hogy pontosan a megadott témáról írjanak a diákok, ami a rövid esszéknél a nehezebb, ugyanis ott terjedelmi korlátok miatt csak egy részkérdés kifejtésére van mód. Az egész esszének nagyon lényeges szerkezeti elvárásai is vannak: a vizsgázóknak el kell helyezniük a folyamatokat térben és időben, illetve a megfelelő szaknyelvet kell használniuk. Emellett pedig az elemzés során fel kell használniuk az összes megadott forrást, valamint a háttérismereteiket is. Az elemzésnek okságinak és magyarázónak kell lennie, azaz minden esetben tényadatokat kell rögzíteni, majd ezekhez kell megállapításokat fűzni. A pusztán leíró jellegű esszé éppen ezért pontveszteséggel jár. 
A megadott esszék két kombinációban voltak választhatók:
•    a Julius Caesar egyetemeshez a rendszerváltozás magyar történeti került
•    az Auschwitz rövidesszéhez pedig a Széchenyiről szóló hosszú esszé illett
Az esszék fontosabb elemeit vázlatosan és példaként foglaljuk össze az alábbiakban.

13. Feladat – Julius Caesar egyeduralma

•    tér- és időbeli elhelyezésre példák: Caesar Kr.e. 48-ban Pharszalosznál aratott győzelme után vezette be egyeduralmát / Caesart a köztársaságpárti összeesküvők Kr.e. 44-ben gyilkolták meg Rómában; Caesar még egyeduralma előtt Galliát hódította meg
•    a forrás Caesar politikai döntéseit járta körül, mellyel kapcsolatban egy lehetséges gondolat: Caesar fölemelte a senatus taglétszámát, hogy híveit senatori pozíciókhoz juttatva biztosítsa egyeduralmát.
•    Caesar egyeduralmával kapcsolatos elemekre néhány további példa:
o    letelepítette a veteránjait, akik uralmának fontos bázisát alkották.
o    megszervezte Róma gabonaellátását, ami a római nép körében erőteljesen növelte népszerűségét.
o    naptárreformot hajtott végre, melynek nyomán létrejövő új naptárt Julián naptárnak nevezzük.
o    a köztársaságpárti politikusok nem tudták elfogadni, ezért gyilkolták meg.

14. Feladat – Auschwitz működése

•    tér-idő: az auschwitzi haláltábor a második világháború során működött mai Lengyelország területén
•    forrás: az Auschwitzba deportált munkaképes foglyokat gyári munkára fogták, aminek a hadigazdaság működtetésében is szerepe volt.
•    további lehetséges elemek:
o    az auschwitzi tábor haláltáborként működött, azaz többszázezres létszámban gyilkolták meg gázkamrákban az ide hurcolt zsidókat
o    a munkaképesnek ítélt foglyokat barakkokban szállásolták el, ami nagyon rossz körülményeket és a foglyok fizikai legyengülését is jelentette
o    a tábort német biztonsági erők működtették, de a közvetlen rendvédelmi feladatra zsidó foglyokat (kápók) is alkalmaztak

15. Feladat – Széchenyi gazdaságfejlesztő gyakorlati tevékenysége

•    tér-idő elhelyezés: Széchenyi a reformkorban (1830–1848) fejtette ki tevékenységét. Magyarország ekkor a Habsburg Monarchia része volt. Esetleg konkrét, Széchenyi gazdasági fejlesztéseivel kapcsolatos helyeket említ (pl. Vaskapu, Balaton, stb.).
•    források
o    a Pesten addig jellemző hagyományos vízimalmok helyett Széchenyi hengermalmot alapított, melynek működése során az ipari forradalom vívmányát, a gőzgépet alkalmazták.
o    Széchenyi közbenjárt a (dunai) hajózási lehetőségek fejlesztése érdekében, ugyanis fontosnak tartotta az áruforgalom / hajózás fellendítését.
o    Széchenyi a Pest-Budáról kiinduló vasútvonalak építését támogatta, mert érvelése szerint ez járult hozzá leginkább, hogy Magyarországnak prosperáló és méltó fővárosa legyen / így alakult ki az ún. sugaras vasúthálózat
•    további lehetséges elemek
o    Széchényi a közlekedés fejlesztését tekintette a magyar fellendülés zálogának, ugyanis így növekedhetet a kereskedelem és az ipari termelés / ezért támogatta a balatoni gőzhajózást / a vasútépítést / a folyószabályozást / a Vaskapu hajózhatóvá tételét.
o    Széchenyit leginkább angliai útjai ösztönözték tevékenységében, ugyanis ott láthatta, hogy a ipari forradalom vívmányai milyen óriási fellendülést eredményeztek
o    Gazdag arisztokrataként saját vagyonát és társadalmi befolyását is fel tudta használni a gazdasági fejlesztések érdekében. / Az 1840-es években ő vezette a Helytartótanács Közlekedési Bizottságát, így egy fontos állami hivatal is támogatta tevékenységében.

16. Feladat – rendszerváltozás 1989.

•    tér, idő: említ egy fontos dátumot a rendszerváltozással kapcsolatban: 1989. június 16. Nagy Imre újratemetése vagy 1989. október 23. – a köztársaság kikiáltása. Említi, hogy Magyarország eddig a szovjet blokk része volt. 
•    források
o    Pozsgay Imre a Rádióban kijelentette, hogy 1956-ban népfelkelés zajlott – ezáltal a teljes Kádár-rendszer legitimációját egy csapásra megrendítette.
o    A márciusi ellenzéki ünnepségen többpártrendszert / sajtószabadságot / a szovjet csapatok kivonását követelték – mindezek rímeltek az 1956-os követelésekre is / az 1848-as márciusi követelésekhez hasonlóan itt is 12 pontot fogalmaztak meg.
o    1989 nyarán zajlottak a Nemzeti Kerekasztal tárgyalások, melyben mind az ellenzéki pártok, mind az állampárt részt vettek / melyek során számos kompromisszumot kötöttek a rendszerváltás érdekében.
•    további lehetséges elemek
o    1989. június 16-án tartották Nagy Imre újratemetését, mely megadta a szimbolikus kegyelemdöfést a rendszernek / mely rehabilitálta az 1956-os forradalom miatt elítélteket.
o    1989 nyarán meghalt Kádár János, aki ezáltal nem élte meg rendszerének teljes összeomlását / aki ekkor már csak valós hatalom nélküli pártelnök volt.
o    1989 nyarán zajlott a páneurópai piknik / megtörtént a nyugati határnyitás, ami a magyar rendszerváltásnak komoly nyugati / német / külpolitikai támogatást biztosított.
o    1989 őszén a kerekasztaltárgyalások során megállapított döntések szerint megalkották az új alkotmányt / legfontosabb sarkalatos törvényeket, ilyen módon Magyarországon vértelenül zajlott le a rendszerváltás.
o    1989. október 23-án kiáltották ki a magyar köztársaságot, mellyel közjogi / szimbolikus értelemben véget ért a diktatúra.
 

Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt