Gazdaságosabb működés, mindenhol színvonalas és egységes ellátás – ezzel érvelt korábban az államosítás szükségessége mellett Takács Péter egészségügyi államtitkár.
„Nem időszerű az önkormányzati szakrendelők állami tulajdonba vétele, de ha és amennyiben az adott önkormányzat és az állam között kölcsönös az egyetértés, akkor az állam átveszi az önkormányzati fenntartású járóbeteg szakrendelő működtetését” – válaszolta a Mandiner megkeresésére a Belügyminisztérium Kommunikációs Főosztálya. Azután intéztünk kérdéseket a Belügyminisztériumhoz tartozó Egészségügyi Államtitkársághoz, hogy megtudtuk, a napokban tárgyalta a kormány a szakrendelők működésének kérdését.
Mint ismert, az egészségügy átalakításának egyik legtöbbet vitatott pontja a szakrendelők tervezett államosítása volt. Az azt ellenzők attól tartottak, hogyha a szakrendelőket a megyei kórházak irányítása alá vonnák, az ott dolgozó orvosok és ápolók szabadon vezényelhetők lennének a megye egészségügyi intézményei között. „A szakrendelőkben dolgozók általában azért vállalnak rendelőben munkát, mert nem a kórházi munkarendnek megfelelően – éjszakai vagy hétvégi ügyeletben – kell tevékenykedniük, és nem terheli őket annyi túlóra sem. Az átvezényelhetőséggel tulajdonképpen éppen ez a biztonságuk szűnik meg” – mondta Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász az Indexnek még tavaly decemberben. Sinkó gondolatmenete szerint emiatt sokan elhagyhatják a szakmát, vagy magánegészségügyben folytathatják a munkát, ami következtében akár szakrendelések is megszűnhetnek.
A szakrendelők államosítása mellett korábban Takács Péter egészségügyi államtitkár a Mandinernek azzal érvelt, hogy ez a fenntartói struktúra tudja garantálni, hogy a betegek – bármely településen – színvonalas és egységes ellátást kaphassanak. A másik, ami miatt szükségét érezte az államosításnak, az a gazdaságosabb működés. Mint akkor rámutatott: tapasztalataik szerint „a szakrendelők egy része nem éppen optimálisan használja föl az egyébként nagyon drága erőforrásokat, amiket az egészségbiztosítás keretében nyújtanak a lakosságnak. Átlagosan egy esetre hat-hét beavatkozást jelentenek le a nagyobb önkormányzati és megyei kórházak szakrendelői a biztosítónak. Az ennél kisebbek 19-22 vizsgálatot is bekönyvelnek egyetlen esetre.
Márpedig ez nem más, mint a finanszírozási keret „vattázása”, vagyis mesterséges kihasználása valós teljesítmény nélkül”.
Mindezek ellenére a napokban az a döntés született, hogy nem időszerű az önkormányzati szakrendelők állami tulajdonba vétele, „kizárólag abban az esetben, ha az adott rendelőt az önkormányzat át akarja adni és az állam át akarja venni” – tájékoztatott a Belügyminisztérium. Válaszukban azt is rögzítették, hogy „a kormány feladatként határozta meg az egészségügyi szakterület számára, hogy a betegút- és az ellátásszervezés vonatkozásában vizsgálja, hogyan, miként kaphatnak jelentősebb módszertani támogatást az önkormányzati fenntartású szakrendelők a vármegyei irányító kórházaktól”.
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Pixabay
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
Mondom: elfogadom a volt EP képviselő „legendás” tudását, finom modorát, és azt a hirtelen érkezett szerecsen-mosdatást is.
Az iskolai osztályozásnak megfelelően értékelhetik a betegek egyebek közt az ellátás minőségét, a dolgozók hozzáállását és a tisztaságot.
Bocsánatot nem kért, csak távozott. Angolosan.
A rádiócsatorna meghívta Skrabski Fruzsinát Bolgár György műsorába.
Nem egyszerű a vágóhídra küldeni embereket – erről beszélt Artem, a toborzótiszt a The Telegraph című lapnak, aki pontosan tudja, mennyire gyűlölik az emberek.
A 22 éves, kezdő újságíró cikke az író halála miatt nem került nyomtatásba.
