Gazdaságosabb működés, mindenhol színvonalas és egységes ellátás – ezzel érvelt korábban az államosítás szükségessége mellett Takács Péter egészségügyi államtitkár.
„Nem időszerű az önkormányzati szakrendelők állami tulajdonba vétele, de ha és amennyiben az adott önkormányzat és az állam között kölcsönös az egyetértés, akkor az állam átveszi az önkormányzati fenntartású járóbeteg szakrendelő működtetését” – válaszolta a Mandiner megkeresésére a Belügyminisztérium Kommunikációs Főosztálya. Azután intéztünk kérdéseket a Belügyminisztériumhoz tartozó Egészségügyi Államtitkársághoz, hogy megtudtuk, a napokban tárgyalta a kormány a szakrendelők működésének kérdését.
Mint ismert, az egészségügy átalakításának egyik legtöbbet vitatott pontja a szakrendelők tervezett államosítása volt. Az azt ellenzők attól tartottak, hogyha a szakrendelőket a megyei kórházak irányítása alá vonnák, az ott dolgozó orvosok és ápolók szabadon vezényelhetők lennének a megye egészségügyi intézményei között. „A szakrendelőkben dolgozók általában azért vállalnak rendelőben munkát, mert nem a kórházi munkarendnek megfelelően – éjszakai vagy hétvégi ügyeletben – kell tevékenykedniük, és nem terheli őket annyi túlóra sem. Az átvezényelhetőséggel tulajdonképpen éppen ez a biztonságuk szűnik meg” – mondta Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász az Indexnek még tavaly decemberben. Sinkó gondolatmenete szerint emiatt sokan elhagyhatják a szakmát, vagy magánegészségügyben folytathatják a munkát, ami következtében akár szakrendelések is megszűnhetnek.
A szakrendelők államosítása mellett korábban Takács Péter egészségügyi államtitkár a Mandinernek azzal érvelt, hogy ez a fenntartói struktúra tudja garantálni, hogy a betegek – bármely településen – színvonalas és egységes ellátást kaphassanak. A másik, ami miatt szükségét érezte az államosításnak, az a gazdaságosabb működés. Mint akkor rámutatott: tapasztalataik szerint „a szakrendelők egy része nem éppen optimálisan használja föl az egyébként nagyon drága erőforrásokat, amiket az egészségbiztosítás keretében nyújtanak a lakosságnak. Átlagosan egy esetre hat-hét beavatkozást jelentenek le a nagyobb önkormányzati és megyei kórházak szakrendelői a biztosítónak. Az ennél kisebbek 19-22 vizsgálatot is bekönyvelnek egyetlen esetre.
Márpedig ez nem más, mint a finanszírozási keret „vattázása”, vagyis mesterséges kihasználása valós teljesítmény nélkül”.
Mindezek ellenére a napokban az a döntés született, hogy nem időszerű az önkormányzati szakrendelők állami tulajdonba vétele, „kizárólag abban az esetben, ha az adott rendelőt az önkormányzat át akarja adni és az állam át akarja venni” – tájékoztatott a Belügyminisztérium. Válaszukban azt is rögzítették, hogy „a kormány feladatként határozta meg az egészségügyi szakterület számára, hogy a betegút- és az ellátásszervezés vonatkozásában vizsgálja, hogyan, miként kaphatnak jelentősebb módszertani támogatást az önkormányzati fenntartású szakrendelők a vármegyei irányító kórházaktól”.
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Pixabay
Az agráriumot egyszerre fenyegeti az aszály, az ukrán gabona és a munkaerőhiány. Hogyan biztosítja a Tisza-kormány az ágazat érdekvédelmét? Mi lesz az Agrárkamarával, a vendégmunkásokkal? Milyen gazdasági és politikai érdekek mozognak a magyar agrárium körül?
A magát függetlennek és objektívnek tartó média kéjesen ünnepel – mármint azok, akik nem kaptak pozíciót a Tisza-kormányban.
A plenáris üléseken több volt a politikai színjáték, mint a kézzelfogható eredmény a Parlamentben. A Tisza-kormány első hete megmutatta: a vitákban nincs hiány, a kormányzásban viszont annál több a kérdőjel.
Takács Péter volt egészségügyi államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy Hegedűs Zsolt miniszter már arról is beszél, hogy megnyitná a kasszát a maszek szolgáltatók előtt.
Az orvosbéremelés és a hálapénz kivezetése történelmi lépés volt, azonban továbbra is számos problémával küzd az egészségügy.
Ha a Tisztelet és Szabadság Pártja számára ez a tisztelet, akkor milyen lesz a szabadság, amit megvalósítana?
Szomorú szombat köszöntött erre a PSG-szurkolóra.
Végre a korabeli Európa térképén is elhelyezi a mohácsi küzdelmet egy új dokumentumfilm – így méltatja a Mohács – Világok harca című alkotást a lap munkatársa.
