Hiperhéja véleménycikk jelent meg a The Wall Street Journalen

2023. április 20. 14:13

Nincs megalkuvás az oroszokkal a Krím kapcsán sem! – mennydörgi a katonai szakértő szerző, aki már az alcímben elszólja magát arról, kinek is lenne ez az érdeke.

2023. április 20. 14:13
null
Veczán Zoltán
Veczán Zoltán

Erős véleménycikket jelentetett meg a The Wall Street Journal, Luke Coffey tollából. Coffey hamisítatlan héja: a Hudson Intézet vezető munkatársa nemzetbiztonsággal és külpolitikával foglalkozik, a brit-amerikai kapcsolatok volt a szakterülete. Illetve dolgozott a brit védelmi miniszter tanácsadójaként, ekkoriban a Közel-Kelet és Afganisztán volt a fókuszban – előbbi térségben a britek szerepvállalása is legendás volt a múlt évtizedben, utóbbi kapcsán a kurta-furcsa amerikai kivonulás és az összeomlás derenghet. Coffey mindenesetre szolgált Afganisztánban 2005 tájékán.

Most az orosz-ukrán háború került érdeklődése homlokterébe, és meglehetősen sarkos üzenetet fogalmaz meg újra és újra: Oroszországot vissza kell szorítani, Ukrajnának pedig fegyver, fegyver és még több fegyver kell. Ennek érdekében például megírta a „tíz mítosz az Ukrajnának nyújtott amerikai segítségről” című esszéjét, írt ugyanerről az Arab News-nak, és beszélt a Kyiv Postnak is egy podcastadásban.

Sok újat most sem mondott a WSJ-cikkben, inkább összefoglalja az Oroszország mindenáron való megregulázását követelő héjaálláspontot, valahogy úgy, ahogy a kisszámú oroszbarát csoport narratívájával tette mondjuk Seymour Hersh oknyomozó újságíró korábban.

Nos, Coffey szerint a helyzet világos: bármilyen erős a csábítás, hogy véget vessenek a háborúnak, nem szabad így tenni addig, amíg a Krím vissza nem tér Ukrajnához, és

azt sem szabad elfogadni, hogy akár különleges státuszt kapjon és orosz katonák legyenek rajta.

Ellenkező esetben veszélyes precedenst teremtenének területek erőszakos elfoglalásának legitimálására

A Krím-félsziget szerinte évszázadok óta „egyedülálló politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat ápol Dél-Ukrajnával” – hogy Ukrajna bizonyos rövid történelmi felvillanásokon túl csak 1991 óta létezik, nemigen taglalja.

Érvei között szerepel, hogy az ukrán sztyeppe folytatása igazából a Krím, meg az is, hogy Nagy Katalin cárnő melyik megyéhez csatolta a krími tatár kánság ideje után; sőt, érvei között szerepel, hogy Hruscsov éppen a gazdasági és kulturális kapcsolatok miatt csatolta a területet végül az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz az orosztól.

Coffey a geopolitika és a gazdaság összefüggéseit is boncolgatja, mondván, a Krím biztonságos kikötő lenne az oroszoknak, akik innen támadást indíthatnának, mindig fenntartva a lehetőséget erre; ráadásul az oroszok a Krímen keresztül odavághatnak, beleértve a gabonaexportot Afrikába és a Közel-Keletre (abba szintén nem megy bele a szerző, hogy jelenleg a rászoruló térségek helyett éppen Közép-Európában okoz válságot az ukrán gabona, ahelyett, hogy áthaladt volna rajta).

A Krím orosz fennhatósága ellen szól katonai támaszpont-jellege, amit Szíria kapcsán használt ki legutóbb Moszkva Basszár el-Aszad támogatására.

A szakértő úgy vélekedik, Ukrajna képes lehet visszavívni a Krím-félszigetet,

előbb éket verve Mariupol városa és a földszoros közé, majd elvághatja Oroszország szárazföldi hídját a félszigethez, ezzel elvágva az utánpótlási vonalakat. Ezt követhetné a félsziget visszaszerzése, noha „Oroszország tudja ezt, és a műholdfelvételek azt mutatják, hogy a Krím-félszigeten új tankelhárító akadályokat és megerősített árkokat építenek” – írja.

Mindehhez pedig szerinte, ismétli el, „Kijevnek csak nyugati fegyverekre és hadianyagra van szüksége. A stabilitás érdekében – a régión belül és kívül – adjuk meg Ukrajnának azokat az eszközöket, amelyek a munka elvégzéséhez kellenek” – fejtegeti.

A kulcsmondat azonban nem itt, hanem az alcímben van: a Krím visszaszerzése igazságos lenne,

Nyitókép: Vasily MAXIMOV / AFP

Összesen 215 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Reszelő Aladár
2023. április 21. 14:10
Ő is csak egy háborúpárti lobbista. Az egész sztori pedig a hegemóniáról szól, semmi másról. Amikor a legutolsó két alkalommal az USA-t hazai pályán érte támadás, akkor Pearl Harbor után ledobták az atomot, 9/11 után pedig lángba borították a Közel-Keletet és Észak-Afrikát. Így reagál a szuperhatalom, ha valaki megtámadja. A kubai rakétaválság arról szólt, hogy ne telepítsenek egymás közelébe csapásmérő erőket. Ami akkor az amerikaiak oldaláról egy elfogadható érv volt, most ugyanők söprik ezt le a rájuk jellemző arroganciával és pökhendiséggel. Az áldozatot meg szokás szerint valaki másnak kell vállalni. Ukrajna a formállogika szerint akkor nyerne, ha jobb állapotba kerülne, mint 2022 február elején volt. Erre pedig esélye sincs, tehát mindenképpen vesztenek, a kérdés, hogy ehhez hány várost és katonát kell feláldozni még. Azt se feledjük, hogy ha elfogy az összes ukrán hadrafogható felnőtt, akkor az ukrán nép léte is veszélybe kerül, minél tovább megy a háború, annál inkább. Ők tudják.
Oldalkosár
2023. április 20. 20:54
Coffey bekávézott.
alex44
2023. április 20. 19:00
szuperhéja vélemény is lesz?
brekker
2023. április 20. 18:53
Dehát az angolok nem hagyták, mint ahogy Zelenszkijnek se hagyták, hogy békét kössön az oroszokkal.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!