Beleszállt az MCC kutatójába a Háttér Társaság – tippelhet, mi volt a téma
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Gyorsítópályán a tehetségek, a cél az egészségtudatosság és a csúcsteljesítmény elérését segítő flow-állapot fenntartása – izgalmas eszközöket mutattak be az MCC-n.
A 2021-es tokiói olimpiára készülő magyar versenyzők kapcsán egy röpke pillanatra volt lehetősége anno a sajtónak megnézni, hogyan készülnek sportolóink a nagy megmérettetésre: ergométeres szobakerékpár, a helyi klímának megfelelő körülmények, elektródák, monitorok, miegymás – majd jött a szakértői elemzés és a személyre szabott étrend, edzésterv, életmód megtervezése. Valami hasonlót láthatott az, aki ellátogatott a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének rendezvényére – csak éppen nem elsősorban a fizikai, hanem a szellemi teljesítőképesség került előtérbe.
Csütörtökön az MCC Tass vezér utcai központjában, Kitta Gergely az intézetekért felelős igazgató nyitóbeszédében megjegyezte, a legfrissebb ismeretekkel, a legmodernebb módszerekkel és a leginnovatívabb technológiai eszközökkel segítik a fiatal tehetségek kibontakozását, s nagyrészt az egész történet az ismert magyar származású kutató, Csíkszentmihályi Mihály „flow”-koncepciója előtt tiszteleg.
Kitta – miután beszélt arról, hogy az MCC az általános iskolától a felnőttkorig, határon innen és túl 25 helyszínen 7000 diákot képez – kijelentette: a cél a fiatal nemzedék tehetséges képviselőinek segítése, hiszen az ifjúság ismereteinek, képességeinek fejlesztése Magyarország versenyképessége és hosszú távú jövője szempontjából meghatározó; a Mentális Edzőterem pedig nyitva áll minden eszközével a diákok és a collegium munkavállalói előtt.
„Azt szeretnénk, hogy a diákok gyorsítópályára álljanak, és azok a döntéselőkészítők vagy döntéshozók, akik lesznek a diákjainkból, a megfelelő időben a megfelelő döntést hozzák” – fogalmazott, hozzátéve: ezt első körben az MCC-n belül hasznosítják, de közkinccsé is kívánják később tenni.
Az eszközöket az ELTE egészségfejlesztési és rekreáció szakán végzett Szuromi Márton, illetve Sörény Edina MCC-s kutató mutatták be, előbbi a kereskedelmi forgalomban is kapható, ám alaposan bevizsgált eszközöket, utóbbi pedig az MCC saját, innovatív hazai cégekkel összefogásban fejlesztett eszközeit.
Úgy, mint a 28 audio-vizuális programot tartalmazó DAVID DELIGHT PRO agytréner készülék is, amely az idegsejteket elektromos impulzusokkal képes stimulálni, amely a koncentrációkészséget és a pihenést is segíti; a N.O.W. hangterápiás eszköz ugyancsak a nyugtató hatásokért felel.
„Hallgatóink, munkavállalóink folyamatosan rohannak, nagy a terhelés, ezért biztosítunk nekik ilyen eszközöket” – mondta Szuromi, aki az egészségtudatosság és a teljesítményoptimalizálás, a kiégés elkerülése szempontjából nevezte fontosnak karrier szempontjából is az eszközöket. Fontos, hogy ezeket egy külső helyszínen is lehessen bemutatni – mondta.
Szuromi bemutatott egy felkelő nap fényét imitáló lámpát; egy pendrive méretű EKG-mérő szenzort; vagy éppen egy testtartásjavító készüléket, amely egy applikációval összekötve ösztönzi az embert a helyes testtartásra; okospólót is lehetett látni, amely a mellkasi EKG rögzítését is képes mérni és figyelmeztetni a sportoló embert a túlterhelésre, stressz-szint mérő, folyamatos valós idejű visszajelzéseket ad az embernek.
A mentális állapotot javító eszközöket is mutatott – a MUSE az egyik „slágereszköz”, amely a prefrontális agyi kéreg aktivitását mutatja egy alkalmazással összekötve az idegrendszer állapotára vonatkozó infókat ad. Agystimulációs készüléket is mutatott Szuromi, amely alvás előtt, sport előtt, tanulás előtt megfelelő stimulusokat ad.
Ahogy arra Kitta Gergely igazgató is kitért, fontos a flow – átszellemült, boldog és csúcsteljesítményre képes – állapot felismerése és kiváltása akkor, amikor azon tényleg sok minden múlik, például egy vizsga, egy verseny vagy egy tárgyalás.
Saját fejlesztések voltak egyrészt a bioszenzoros fejpántok és karpántok, amelyek kutatás célokat is szolgálnak, ezek hatféle fiziológiai jelet gyűjt a használójáról; amiket aztán az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat és az ELTE megfelelő intézetének kutatói elemeznek majd, de hamarosan a mesterséges intelligenciát is bevonják ebbe a munkába.
Sörény Edina kifejtette: „azt vettük észre, hogy az MCC-s hallgatók, amikor elérik a teljesítményküszöbüket, nehéz őket továbbfejleszteni, fokozni, ezért gondolkodtunk, hogyan lehetne az erőforrásaikat még jobban segíteni optimalizálni” – erre a leghatékonyabb pedig a flowt, mondhatjuk áramlatot, fenntartani.
A készülék a pulzustól a szívfrekvencián át az izomtónusokig mindenfélét mér, ugyancsak egyénekre szabható fejlesztésekkel segíti a flow állapot megteremtését, előcsalogatását. A fejpánt és karpánt jelenleg csak prototípusként létezik; mérőeszköz ugyanis nem létezett erre a célra korábban. Jelenleg az anonimizált adatokat felhőbe gyűjtő eszköz az ezek feldolgozását segítő programokkal kutatóknak nyújt kutatható adatokat – fejtette ki Sörény.
Előkerült még az igazgató által említett, úgynevezett Public Speaking Virtuális Szemüveg, amelyben virtuális közönség – méghozzá a beállítható létszámú hallgatóság – előtt gyakorolhatja az ember a megfelelő környezetben a nyilvános beszédet. Ez az eszköz nem csak a lámpalázat segít leküzdeni, de még visszajelzést is ad az embernek a virtuális nézőközönség, például azon a téren, hogy elég hangosan beszél-e, tartja-e a szemkontaktust, és a többi. Sőt: a használó idegrendszerét is monitorozza közben.
A cél ennél, ahogy a többi eszköznél is, lényegében összefoglalható egy mondatban: kihozni a megfelelő eszközökkel minden tehetséges emberből a maximumot, az ő egyéni csúcsteljesítményét – ezt jelentené a már említett „gyorsítópálya”.
Fotók és nyitókép: Gyurkovits Tamás / MCC