Nem először fogalmazott meg fontos gondolatokat a Szentatya az idegen országba, kisebbségi létbe szorult magyar nemzetrészek kapcsán.
„Szeretnélek biztosítani benneteket közelségemről és imáimról minden magyarért, külön is gondolva azokra, akik az anyaországon kívül élnek” – így hangzott Ferenc pápa mondata április 28-án a Karmelita kolostorban, beszéde végefelé.
A római katolikus egyházfő nem először ismerte el a magyar nemzet egységét, de direkt módon valószínűleg először fogalmazta meg ezt így.
Értelemszerűen a magyarság határon túli része felé tett legékesebb gesztus az erdélyi, csíksomlyói látogatás és szentmise volt; itt azonban csak annyit mondott – a nyilvánvalóan ezerszer átdolgozott, és mindenki érzékenységére szabott – homíliájában:
„Ti minden évben, pünkösd szombatján elzarándokoltok ide, hogy eleget tegyetek őseitek fogadalmának, megerősödjetek az Istenbe vetett hitben és a Szűzanya iránti áhítatban” – ami értelemszerűen a szinte kizárólag magyar zarándokokra utalt, illetve, hogy
„Az idei zarándoklat Erdély öröksége, azonban egyúttal tiszteletben tartja a román és a magyar vallási szokásokat is”.
Emlékezetes, rengeteg igen méltatlan vita övezte Ferenc pápa 2019-es csíksomlyói látogatását, a román közreműködők pedig nem tudták vagy nem akarták megadni az ünnep méltóságát, a hívőkkel szembeni mostoha bánásmód vagy a magyar önkéntes segítők nagy részének elkergetése mellett például a román kormányőrség kényszerítette ki az egyébként magyar készítésű miseruhán a magyar felirat letakarását.
Azonban a Szentatya emlékezett, kik is alkotják Erdély katolikus nemzetét. Amikor szeptemberben a gyulafehérvári főegyházmegyéből érkező Tamás József segédpüspök és társai meglátogatták, őket magyarul köszöntötte, két évre rá egy szintén szeptemberi sajtótájékoztatón – amit egyébként egy repülőn tartott – azt mondta az őt kérdező Kuzmányi István újságírónak:
„ti, magyarok: veletek voltam tavaly (két éve - a szerk.) Erdélyben. Csodálatos volt az a magyar mise!”
Nyitóképünk: Fotó: MTI/AP pool/Gregorio Borgia
Mégsem tart erdélyi előadássorozatot Balogh Levente. Elmondása szerint nagyot csalódott az erdélyi emberekben, ugyanis úgy gondolja, ő az egyetlen ismert magyar ember, aki teljes szívéből kiállt mellettük és megvédte őket.
A határon túli magyarokkal való viszony új fejezet elé néz.
Egészen 2014-ig sikerült mind az ukrán néppel, mind Ukrajnával jó kapcsolatokat ápolnia Magyarországnak. Az izgalmas fordulatokban bővelkedő történelmet Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának alelnökével idézzük fel. Interjúnk!
Molnár Csaba szerint a Magyarországon pénzt költő külhoni magyarokat sem illeti meg a hazai szavazati jog.
A túlélésért küzd a DK, és ezért bármire képesek: leleplezték a nemzet egységét támadó tervet.
Miközben Magyar Péter most könnyes szemmel épp a felvidéki magyarokért „aggódik”, addig a Tisza egyik legnagyobb támogatói oldalán az erdélyi magyarokat románozzák.
Nem bánta volna, ha Mohamed Szalah eltalálja a kaput…
Az énekesnő is jelen volt az eseményen.
