Novák Katalin köztársasági elnök azt mondta, akkor jött Ferenc pápa, amikor erre a legnagyobb szüksége van Magyarországnak és Európának.
„Szentséges atya, Isten hozta önt, a béke emberét Magyarországra” – ezekkel a szavakkal köszöntötte Novák Katalin Ferenc pápát a Karmelita kolostorban. A köztársasági elnök azt mondta, mi magyarok így köszöntjük a kedves vendéget, majd azzal folytatta, „hisszük, hogy a szentatya érkezése éppen most, éppen ide, Magyarországra nem véletlen, nem is világpolitikai összefüggések következménye csupán, több mint a magyar katolikus egyház és magyar állam meghívásának elfogadása. Őszentsége budapesti látogatása kairosz, az éppen alkalmas pillanat és hely a találkozásra, a harangok megkondítására, az igazságos béke meghirdetésére” – jelentette ki az államfő.
Isten megfelelő időben összehozza, erővel vértezi fel azokat – fogalmazott –, akik bíznak a szeretet, összefogás és a béke erejében. Mi, magyarok abba a magasságba akarunk felemelkedni, ahol Krisztus híveinek és különbség nélkül minden jó akaratú, békét kereső embernek a magától értetődő összetartozását megtaláljuk, ahol az életünk megújulása vár ránk – jelentette ki, s arról beszélt, akkor jött Ferenc pápa, amikor erre a legnagyobb szüksége van Magyarországnak és Európának. S a szentatya megerősít bennünket abban – mondta –, hogy a keresztény értékeken nyugvó életnek van alapja, értelme és jövője a 21. században is.
S a köztársasági elnök kitért arra, Magyarország deklarálta az Alaptörvényében, hogy
önkéntes elhatározáson alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának az alapját, s hogy minden embernek joga van az élethez, az emberi méltósághoz. A magzat életét pedig a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. „Szövetségesek vagyunk, együtt védjük az emberi életet, a nőt és a férfit, külön-külön és összekapaszkodva, az üldözött keresztény testvéreink, de a másként gondolkodó és másként élők szabadságát is” – fogalmazott.
Majd arról szólt, hogy a szövetségünknek most súlyos, tragikus időszerűséget ad a közvetlen szomszédságunkban dúló véres háború.
„Fájdalommal és reménnyel fordulok most szentségedhez.
Mi a békét akarjuk megnyerni, nem a háborút, nem akarjuk a fiainkat, férjeinket a frontra küldeni” – mondta, majd kijelentette, hogy Ferenc pápában a béke emberét látjuk, hogy beszélni tud mindenkivel – Kijevvel, Moszkvával, Washingtonnal, Brüsszellel, Budapesttel –, akik nélkül nem lehet béke. S azt kérte Novák Katalin a szentatyától, hogy járjon el személyesen a mielőbbi igazságos béke érdekében.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Aki nem érzi, hogy kiváltság magyarnak lenni, az nem tudja, hová született – mondta Schmittné Makray Katalin a Mandiner és DPK közös műsora, a Kollázs legújabb részében. Az olimpiai ezüstérmes tornász, Schmitt Pál volt köztársasági elnök felesége elképzelni sem tudja, hogyan vészelne át az emberiség egy világháborút.
Zoran Milanović szerint nincs jogi akadálya annak, hogy a magyarok bármilyen olajat szállítsanak az Adria-vezetéken.
A biztonság kedvéért megnéztük, hátha átírták közben az átmenetileg alaptörvénynek csúfolt alkotmányt.
Külön fejezetet szentel az államfői kegyelemadás intézményének, valamint a kegyelmi botrány tanulságának is: „senki sem áll a törvények és a normák felett”.
Még a Benes-dekrétumok is szóba kerültek.
A legtöbben azzal számolnak, hogy április 12-én lesz az idei országgyűlési választás, ám ez még nem biztos: .
Kisvárdán állítják, a ZTE szabálytalan gólt szerzett ellenük, a VAR mégsem avatkozott közbe.
Kiril Budanov, az ukrán elnöki hivatal vezetője a Bloombergnek adott interjújában elismerte: valóban érkeztek ilyen kérések.
