Kilenc atomhatalom van a világon, ezek közül kettő rendelkezik az atomtöltetek 90 százalékával: Oroszország és az Egyesült Államok. A nukleáris fegyverek száma 2017 óta növekszik, a mostani trend még látványosabb: a hidegháború óta először újra egyértelmű atomfegyverkezési verseny indult meg.
Az ukrajnai háború alakulása, a szemben álló felek közötti eszkaláció egy erősödő baljóslatot vetít elénk: mikor jöhet el az a pont, amikor taktikai atomfegyvert vetnek be a konfliktus eldöntésére. Szakértők sietnek megnyugtatni a kedélyeket, hogy ennek valószínűsége kicsi, a nukleáris képességek első számú rendeltetése az elrettentés, mégis,
az atomhatalmak fegyverkeznek.
Moszkva néhány nappal ezelőtt jelentette be, hogy nyárig taktikai atomfegyvereket telepít az Ukrajnától északra fekvő belarusz területekre. Az intézkedés szintet emel a háborúban: az oroszok a Szovjetunió 1991-es összeomlása óta nem telepítettek atomtölteteket az orosz államhatáron kívül területre. (A teljes képhez hozzátartozik, hogy az Egyesült Államok öt államban tárol atomfegyvereket: Törökország, Olaszország, Belgium, Németország és Hollandia területén.)
A belarusz külügyminisztérium közleménye szerint az orosz fegyverek védelmet fognak biztosítani Belarusz számára a nyugati beavatkozási kísérletek ellen, szerintük ugyanis az elmúlt két és fél évben „soha nem tapasztalt politikai, gazdasági és információs nyomás alá vette az országot az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, a NATO és az EU”, nyilvánvalóan a Lukasenka-rendszer megdöntésének szándékával.
A NATO veszélyes és felelőtlen lépésnek nevezte a Kreml döntését, és
azzal vádolta meg Putyin elnököt, hogy „nukleáris túszává tette” Belaruszt.
A biztonságpolitikai terminológia szerint akkor lehet fenyegetésről beszélni, ha egy külső államnak egyértelmű rosszindulatú szándékai vannak, és ehhez csapásmérő képességekkel is rendelkezik. 2023-ban a kapcsolatok olyan mélypontra jutottak, hogy Oroszország és a NATO (Amerika) egymást ilyen fenyegetésnek értelmezi.
Kilenc állam rendelkezik atomfegyverekkel, pontosabban nyolc bizonyítottan, egy (Izrael) pedig vélhetően, de programját hivatalosan nem ismeri el.
Az atomhatalmak közül négy (vagy öt?) rendelkezik úgynevezett „nukleáris triáddal”, vagyis, hogy mind a három fegyvernemük, a szárazföldi, a légi és a tengeri is képes atomfejjel ellátott lövedék bevetésére: Egyesült Államok, Oroszország, Kína, India (és talán Izrael).
A birtokolt atomtöltetek száma alapján készítettünk egy listát róluk.
1. Oroszország
1949 óta bír nukleáris fegyverrel.
2021-es adatok szerint 8,6 milliárd dollárt költött az atomarzenáljára. Az atomfegyverek elterjedésének megelőzésére létrehozott Atomsorompó-egyezmény (NPT) felfüggesztésével fenyeget, de ratifikálója a nukleáris robbantások tilalmát elrendelő Átfogó Atomcsend Szerződésnek (CTBT).
2. Egyesült Államok
1945 óta bír nukleáris fegyverrel. 5500 bevethető atomtöltete van, 2021-ben 44 milliárd dollárt költött atomfegyvereire. Ratifikálója az NPT-nek, és aláírója a CTBT-egyezménynek.
3. Kína
1964 óta bír nukleáris fegyverrel. 350 atomtöltete van, 2021-ben 11,7 milliárd dollárt költött az atomarzenáljára. 1992-ben csatlakozott az NPT-hez, és aláírója a CTBT-egyezménynek.
4. Franciaország
1960 óta bír nukleáris fegyverrel. 290 atomtöltete van, 2021-ben 5,9 milliárd dollárt költött az atomarzenáljára. 1992-ben csatlakozott az NPT-hez, és ratifikálója a CTBT-egyezménynek.
5. Egyesült Királyság
1952 óta bír nukleáris fegyverrel. 225 atomtöltete van, 2021-ben 6,8 milliárd dollárt költött az atomarzenáljára. Ratifikálója az NPT-nek és a CTBT-egyezménynek is.
6. Pakisztán
1998 óta bír nukleáris fegyverrel. 165 atomtöltete van, 2021-ben 1,1 milliárd dollárt költött az atomarzenáljára.
7. India
1974 óta bír nukleáris fegyverrel. 160 atomtöltete van, 2021-ben 2,3 milliárd dollárt költött az atomarzenáljára. Nem írta alá sem az NPT-t, sem a CTBT-egyezményt.
8. Észak-Korea
2006 óta bír nukleáris fegyverrel. 20 atomtöltete van, 2021-ben 11,7 milliárd dollárt költött az atomarzenáljára. 1985-ban csatlakozott az NPT-hez, de 2003 óta nem tartja magára érvényesnek a korlátozását, és nem írta alá a CTBT-egyezményt.
9. Izrael
Becslések szerint közel száz atomtöltete van, 2021-ben 1,2 milliárd dollárt költött az atomarzenáljára. Nem írta alá az NPT-t, de a CTBT-egyezményt igen.
A Norvég Népi Segély (Norsk Folkehjelp) nevű norvég civil szervezet által kiadott éves Nuclear Weapons Ban Monitor című jelentés szerint 2023 elején 12,512 atomtöltet van az atomhatalmak raktárában, ezek közül 9,576 töltet azonnal bevethető állapotú.
Egy atomtöltet felrobbanása becslések szerint mintegy félmillió ember halálát tudná okozni.
A felmérésből az is látszik, hogy ezen államok többsége több atomfegyvert gyárt, mint amennyit kivon – Oroszország és az Egyesült Államok a kivétel, ők a hadrendből több régi atomtöltetet vonnak ki, mint amennyi újat gyártanak, viszont Kína, India, Észak-Korea és Pakisztán 2022 óta folyamatosan növeli atomarzenálját.
A másik figyelemre méltó körülmény, hogy bár 2021-ben hatályba lépett az ENSZ Nukleáris Fegyverek Tiltásáról szóló nemzetközi szerződése (TPNW), egyik atomhatalom sem csatlakozott ehhez azóta sem.
--
Nyitókép: Március 20-i fotó az észak-koreai állami hírügynökségtől, a KCNA-tól, amely az előző napon végrehajtott taktikai atomfegyverkísérletről készítettek az észak-koreai Észak-Phenjani Körzetben. (forrás: STR / KCNA VIA KNS / AFP)
A volt ukrán külügyminiszter szerint Trump egyszerűen úgy látja, Oroszországgal nagy dolgokat valósíthat meg, Ukrajnára pedig nincs szüksége.
Most már a balliberális média is arról ír, amit Orbán Viktor 2022 óta mond.
Egy ütésre lendülő ököl, az amerikai lobogó és a lángoló tűz képe: az Egyesült Államok vezetői többek között emodzsikkal beszélik meg a világ első számú hatalmának legfontosabb döntéseit. Donald Trump elnök embereinek kiszivárgó csevegése újabb hullámokat vetett a nemzetközi rendet megrengető, tartós viharban.
A dán kormányfő szerint Grönland nem lesz az Egyesült Államok része.
Három feladatot adott Ukrajna támogatóinak.
Az ukrán haderő kezd teljesen kiszorulni Kurszkból.
Immár készen áll arra, hogy állandó látványosságként működjön.
A Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés az új világrend további erősödését és az Izrael Állam melletti kiállást jelzi.
