Boris Pistorius szerint be kell várni a robbantásokról végzett hivatalos vizsgálat eredményeit.
Be kell várni az Északi Áramlat orosz földgázvezeték-rendszernél történt robbantások ügyében végzett hivatalos vizsgálatok eredményét– mondta a német védelmi miniszter szerdán az esetről megjelent sajtóértesülésekről. Boris Pistorius a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak nyilatkozva kiemelte, hogy elhamarkodott döntést hozna, aki csupán sajtóértesülések alapján vonna le következtetéseket az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő vezetékrendszer elleni szabotázsakcióból.
Mint mondta, nagy érdeklődéssel olvassa a médiajelentéseket, de
ezért nem is foglalkozik olyan „hipotetikus” kérdésekkel, hogy az eset miként befolyásolhatja a német kormány és az orosz támadás ellen védekező Ukrajna viszonyát.
Két német közszolgálati médiatársaság, az ARD és a Südwestrundfunk (SWR) a Die Zeit című hetilap keddi közös beszámolója szerint a hírszerzési információk azt mutatják, hogy a robbantásokat egy hat emberből álló egység hajtotta végre, akik egy Lengyelországban bejegyzett ukrán tulajdonú cég nevében bérelt hajóval közelítették meg a helyszínt a németországi Rostock kikötőjéből.
Azt sem tudni, hogy ki adott megbízást a robbantásokra. A The New York Times című amerikai lap szerdán ugyancsak hírszerzési forrásokra hivatkozva szintén arról írt, hogy egy ukránbarát csoport hajtotta végre az akciót. A vezetékrendszer két vezetékpárból - Északi Áramlat-1, Északi Áramlat-2 - áll, mindkettő évi 55 milliárd köbméter gáz továbbítására alkalmas.
A négy vezetékből három rongálódott meg a 2022 szeptemberének végén elkövetett robbantásokban. Az Északi Áramlat-1 2012 óta működött, az Északi Áramlat-2 kiépítését 2021-ben fejezték be, és el is indították az üzembe helyezést célzó hivatalos németországi eljárást, amelyet a szövetségi kormány 2022. február 22-én felfüggesztett, válaszul arra, hogy Moszkva a nemzetközi jog előírásaival ellentétben elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét.
(MTI)
Nyitókép: Handout / DANISH DEFENCE / AFP
A német társadalmat egyelőre nem Putyinék támadják és veszélyeztetik, ahogy Nyugat-Európát sem, hanem sokkal inkább a migrációból fakadó belső problémák, merényletek. Ungváry Zsolt írása.
A szép szavak ellenére még mindig milliárdos biznisz Európa bevándorlókkal való elárasztása.
Már Brandenburgban is rekordokat dönt az AfD támogatottsága.
Tényleg nagy baj van.
„Nácik, kifelé!” – skandálták az arcukat maszkkal eltakaró, vagy éppen anélkül őrjöngő, szélsőbalos politikai aktivisták, miközben bántalmazták a sajtó munkatársait.
A hatóságok gyűlölet-bűncselekményként kezelik az esetet.
Az amerikai elnök nyilvánosságra hozta az Egyesült Államok új nemzetbiztonsági stratégiáját, leszögezve: Amerika az első, és mindent meg fog tenni, hogy ez így is maradjon. Európához is volt néhány, egyszerre bátorító és korholó szava.
Mi jellemzi ma Lengyelország belpolitikáját? Milyen hatással vannak az ott zajló változások a V4 együttműködésre? Többek között erre keresték a választ a Danube Institute Varsótól Budapestig: Lengyelország stratégiája a közép-európai egységért című rendezvényen.
