Tusk: Ukrajnának semmi oka nincs arra, hogy engedményeket tegyen Oroszországnak az esetleges béketárgyalásokon
A lengyel kormányfő hozzátette, országa nem tervezi, hogy katonákat küldjön Ukrajnába.
Nem fogják bírni anyagilag, már így is kitört a pánik, hangsúlyozta a közgazdász. Szerinte Európa is nagy bajban van.
Amíg az USA-ban a finanszírozás, addig Európában a társadalom tűrőképessége jelent egyre szűkebb mozgásteret az elitek számára, hangzott el a HírTV Háború Ukrajnában című műsorában.
A beszélgetés során kitértek arra is: Zelenszkij ukrán elnök arról panaszkodott, hogy olyan harci eszközt kapott egy közelebbről meg nem nevezett európai országtól, amely nem működött, de arról is nyilatkozott, hogy még nem kapták meg a megígért amerikai Patriotokat. Boross Imre ezzel kapcsolatban rámutatott, a több síkon mozgó nyugati logikához hozzátartozik, hogy szépen kommunikált támogatás mellett olykor gyakorlatilag ócska állapotú, régi fegyverzetet küldenek Ukrajnába, ám az árát – természetesen közvetett módon – megkérik.
„Globális lőtérnek szánják Ukrajnát, ahol mindenféle raktárakban heverő fegyvert ki lehet próbálni és azokat új értéken eladni” – mutatott rá Bogár László, aki szerint mindennek a hatalomgazdasági vetületét érdemes vizsgálni, nem a szépen hangzó retorikai húzásokat.
Eközben az ukrán elnök felszólította a hátországot, hogy jobban vegye ki részét a háborúból. Ez Boross Imre szerint egyértelműen azt jelenti, hogy rosszul áll a szénájuk.
Az Európai Unióval kapcsolatban Bogár László úgy fogalmazott, „az EU a legcsekélyebb mértékben sem volt felkészülve arra, hogy a második világháború nagyságrendjén mozgó háborús költségeket viselje”. Ezzel kapcsolatban érdemes lenne mérlegelni azt is, hogy az amerikai kivonulás ellenére az afganisztáni háborúnak még mindig nincsen végszámlája, hiszen még mindig rengeteg pénzt kell folyósítani számos hadirokkantnak, veteránnak, de az már biztos, hogy kétezer milliárd dollár feletti összköltséggel kalkulálhatunk. Ha ezt odaadták volna Afganisztánnak, az ma a világ leggazdagabb országai közé tartozna, mutatott rá Bogár, majd hozzátette: könnyen elképzelhető, hogy Ukrajnával is így jár majd a Nyugat.
Egészen biztos, hogy legalább ezermilliárd dollár feletti végösszegről beszélhetünk majd” és nagyon sokba fog kerülni az újjáépítés is.
Ezeket az európai és amerikai adófizetők kényszerűen finanszírozzák majd, tette hozzá, ám ennek ellenére nyomorúságos helyzetben lesz Ukrajna, amint ma Afganisztán, vélte.
„Az amerikai pénzügyminiszter már pániküzemmódban működik” fogalmazott Boross Imre azzal kapcsolatban, hogy Oroszország és Kína közeledése, valamint Vlagyimir Putyin bejelentése, miszerint nemzetközi gazdasági kapcsolataikban a jüant használhatják a jövőben a dollár helyett, jelentős mértékben megrengetheti az Egyesült Államok gazdaságát. Bogár László szerint mára eldőlt; az lesz amerikai elnök, aki a leginkább akarja a békét.
A dedollarizáció és az, hogy lassan nem lesz, aki az amerikai birodalmat finanszírozza, végzetes csapdába kergette az USA-t, fogalmazott Bogár László. A közgazdász szerint, míg Amerikában a finanszírozási háttér a szűk keresztmetszet, addig Európában a társadalmak tűrőképessége, a kontinens permanens polgárháború felé sodródik, fogalmazott.
A teljes műsort itt megtekintheti:
***
Nyitókép: Képernyőfotó