Oroszországban is nagyüzemben zajlik a kényszersorozás

***

Több tízezer elítéltet sorozott be a Wagner magánhadsereg az elmúlt hónapokban, a hadra jelentkezők hiányát a börtönből pótolták, és a stratégia egy ideig működött: a súlyos bűncselekményekért 10-20 évre lecsukott elítéltek egy része vállalta, hogy

A harcokban azonban elképesztő veszteségeket szenved mindkét fél, a Wagner soraiban is nagyon magas az elesettek száma. De nem csak a halálozási ráta hat ijesztően a jelentkezőkre, hanem a katonai magánszervezet berkeiben tapasztalható megfélemlítés, kényszer, a kegyetlen büntetési módszerek. Az ágyútöltelékként történő harci bevetések, a belső személyes kegyetlenkedések, a hadifogságba esett társak felkutatása és eljárás nélküli kivégzése mind olyan tényezők, amely miatt még egy elítélt is kétszer meggondolja, hogy melyik a biztosabb jövő: a zárka vagy a front.

Van egy másik „veszélyeztetett” csoport, akiket szintén fenyeget a kényszersorozások gyakorlata: az Oroszországban dolgozó közép-ázsiai vendégmunkások. Az orosz belügyminisztérium adatai szerint 10,5 millió üzbég, tádzsik, kirgiz állampolgár él munkavállalási engedéllyel Oroszországban, a jobb megélhetés reményében. A háború szempontjából releváns történeteik két csoportra oszthatóak: vannak, akiket a börtönökben soroznak be az orosz hadseregbe, és vannak, akiket az orosz útlevél megszerzésének, az oroszországi letelepedés megkönnyítésének ígéretével.

Hadkötelezettség alá vont orosz férfiak egy sorozóirodánál a Rosztov megyei Batajszkban 2022. szeptember 26-án  –  forrás: MTI

A BBC a körükben készített riportot. Az egyik interjúalany egy közép-ázsiai fiatalember apja. Mint a férfi elmondta, fia, Anuar 2018-ban érkezett Oroszországba a jobb fizetés reményében. Kábítószer-kereskedelem vádjával börtönbüntetést kapott, a vlagyimiri régióban fekvő, 6-os számú büntetőkolóniára szállították büntetési ideje letöltésére. Január végén a börtönben az orosz hadsereg képviselői besoroztak több közép-ázsiai – üzbég, tádzsik, kirgiz – rabot, akiket

Fia kétségbeesve írt neki a börtönből, attól fél, hogy a következő katonai etappal őt is kivezénylik majd az arcvonalba. Az apa bírósági iratokkal, a fia leveleivel bizonyította az elmondottak hitelességét.

A brit közszolgálati csatorna ezután felkeresett egy neves orosz emberi jogi szakértőt, Olga Romanovát. Az Oroszország a Rácsok Mögött nevű civil szervezet igazgatója hallott ezekről az esetekről, mivel az elhurcolt elítéltek szülei az ő segítségét is kérték az ügyben.

Romanova úgy tudja, hogy a börtönben a rabok elé toltak egy szerződést aláírásra, majd felpakolták és elszállították őket az ukrajnai területekre. Mint mondta, a szülők először be akarták perelni a hadsereget, de végül meggondolták magukat, mert megijedtek, hogy a fiaik milyen büntetést kapnak majd visszaszállításuk esetén a börtönben. Olga Romanova szerint

de leginkább arról nevezetes, hogy ugyanitt tartják fogva Alekszej Navalnij ellenzéki vezetőt is.

A büntetőkolónia vezetői nem válaszoltak a BBC érdeklődésére a kényszertoborzások megtörténtével kapcsolatban.

Egy másik eset az üzbég Faruk története. Ő jelenleg a rosztovi régió egyik börtönében raboskodik. Több elítélt társa döntött úgy, hogy elfogadja a Wagner csoport ajánlatát, önként írták alá a katonai szerződéseket. Mint a BBC riporterének elmondta, eleinte ő is gondolkodott ezen, mivel mindenki biztos volt Oroszország győzelmében. Azóta azonban folyamatosan érkeznek a hírek a frontról, arról, hogy milyen nagyok a veszteségek – Faruk így már nem gondolkodik azon, hogy kiváltja büntetését a katonáskodással. Viszont a sorozóbiztosok már nem kérni jönnek, inkább kényszersorozni érkeznek,

Nemcsak a börtönben soroznak azonban az oroszok, de a bevándorlási központokban is. A közép-ázsiai vendégmunkások saját nyelvükön olvashatják a felhívást a behívóról szóló transzparenseken: ha katonai szolgálatot vállalnak az orosz hadseregben, gyorsított eljárásban juthatnak orosz útlevélhez. Ez az önkéntes jelentkezés gyakorlata, emberi jogi csoportok azonban egyre több olyan esetről tudnak, amikor kényszer hatására írtak alá jelentkezési papírokat közép-ázsiai fiatalok.

Valentina Csupik aktivista a BBC-nek elmondta, gyakran megtörténik, hogy rendőrök az utcán igazoltatnak fiatalokat, és katonai szerződés aláírására kérik őket,

A fenyegetés valós, hiszen sok külföldi munkavállalási engedély nélkül dolgozik orosz földön, nem ott lakik, ahova tartózkodási engedélye szól – ezek a közép-ázsiai fiatalok ideális célszemélyek a katonai fejvadászok számára.

Egy utolsó történet a brit riportból: Aziz kettős orosz-tádzsik állampolgár, egy rendőrségi razzia során vették őrizetbe a munkahelyén, egy építkezésen, majd azt mondták neki, hogy beszállítják a rendőrőrsre. Ehelyett azonban egy sorozási irodában találta magát – annak köszönheti a besorozás elkerülését, hogy üvöltözni kezdett, így a rendőrök végül valóban a rendőrségre vitték. Sok fiatal azonban, akiket a rendőrök valamilyen vétség elkövetésén kapnak, nem mernek tiltakozni az eljárások ellen, így többen végül katonaként a fronton találják magukat.

--

Nyitókép: Orosz katonai propagandaposzter Szentpétervár utcáján 2022. november 4-én  –  forrás: Olga MALTSEVA / AFP