Ők az árnyékban tanakodnak, mi tesszük a dolgunkat – Sztojka Attila a Mandinernek

Évértékelőjében a DK-elnök, balliberális exkormányfő váratlanul ismét szóba hozta a roma közösséget, mint amely változatlanul kitaszított, nem kap segítséget. „Nem élhetünk sokáig úgy békében, hogy nem veszünk tudomást arról, hogy bajban vannak", mondta. Hergelt vagy igazat mondott?

Gyurcsány Ferenc a beszédében a cigányságot problémaként veti fel, ami jól mutatja, hogy a baloldal hogyan is áll a cigánysághoz. A polgári, konzervatív oldal erőforrásként tekint a cigányságra. Ezt mutatja az is, hogy a munkaalapú társadalom megteremtésében a cigányság foglalkoztatási szintje soha nem volt olyan magas a rendszerváltás óta, mint napjainkban. Úgyhogy amíg ők az árnyékban tanakodnak, kinyilatkoztatgatnak, addig mi tesszük a dolgunkat.

Büntetőeljárás folyik az Országos Roma Önkormányzat elnöke ellen, mivel megalapozott gyanú szerint kenőpénzért árulta posztját. Pár hete kiengedték Agócs Jánost az előzetes letartóztatásból, ettől fogva szabadlábon védekezik. Most akkor van vagy nincs „centruma” a roma politikának?

Az állandó botrányoktól visszhangos közeget nem hívnám centrumnak. A romaügy nem szólhat erről. Az Országos Roma Önkormányzatban még nem váltották le Agócs János jelenlegi elnököt, a jogköreit az az elnökhelyettes gyakorolja, akinek épp ő adta meg ezt a felhatalmazást. az ORÖ-ben továbbra is az a csoport irányít, amely a kampány alatt a baloldali összefogás mellett kampányolt. Azóta egyértelművé vált, hogy

Az utóbbi ülésen is napirenden volt az elnök fizetésének megemelése, függetlenül attól, hogy az ismert körülmények miatt nem jár be dolgozni…. 

A lungo dromos Farkas Flórián volt a vezetője a korabeli ORÖ-nek, amikor az Út a munka világába elnevezésű projekt céljait kellett volna megvalósítani. A hatóságok nem találtak bűncselekményre utaló jelet. Hogyan értékeli ezt a fejleményt?

Nem szoktam és nem is gondolom, hogy az igazságszolgáltatás különböző szerveit véleményeznem kellene. Más szempontokból viszont,

függetlenül a jogi felelősség kérdésének alakulásától.

Farkas Flóriánt mintha nagyon levették volna a színlapról; ön tulajdonképpen az ő egykori „helyén” lett a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője. Tud arról, hogy maradt érdemleges szerepe a roma politikában?

Sportnyelven fogalmazva senkinek sincs sem bérelt, sem fix helye. Így nem valakinek a helyére kerültem, hanem egy közösség képviseletére kaptam lehetőséget és bizalmat. Jelenlegi szerepéről pedig őt kell kérdezni. De hasonló kérdést tett fel nekem Varga Ferenc ellenzéki képviselő is, egy nyílt levél keretében.

Vargának inkább az a dobása vált ismertté, hogy az országgyűlési választások előtt a Jobbik zsoldjába állt, illetve hogy idén január közepén máris kilépett a Jobbik parlamenti frakciójából.

Ne legyen kétségünk afelől, hogy ez a lépés semmi másról nem szól, mint megtéveszteni a magyar embereket, köztük a roma közösséget. Emlékezzünk csak vissza; Varga Ferenc azért került a Jobbik soraiba, hogy a párt szélsőséges nézeteit és múltját eltakarja, ám a választások eredménye igazolta, hogy az emberek nem felejtenek… Nos, a nyílt levelére én válaszoltam, ő sajnos ez idáig nem válaszolt. Pedig három olyan kérdésre voltam kíváncsi, amire sokan kíváncsiak. Először is, hogy neki, mint képviselőnek, mi a véleménye a magyar választási rendszer történelmének legsúlyosabb külföldi befolyásolását sejtető esetéről, melynek keretében külföldről kapott támogatást az a lista, amelyen ő is mandátumot szerzett. Érdekelt az is, hogy ennek fejében mit kellett vállalniuk. Megkérdeztem azt is, hogy az elmúlt időben az ellenzék oldalán előforduló pártváltások és frakciókilépések nyomán ő tervez-e hasonlót, vagy van még dolga a Jobbikban. Válasz helyett láthattuk, mi történt; kilépett. Nincs kétségem abban, hogy ez a lépése csak egy színjáték, álfüggetlenként játszik továbbra is a megrendelő kottájából….

Megül még egy kicsit a függetlenek között, majd belép ő is a DK-ba, amelynek már nem érdeke egy látható Jobbik?

Nem akarok találgatni; én a romák hiteles képviseletével szeretnék foglalkozni, amelyben a szakmaiság a meghatározó, illetve a valódi, szilárd elkötelezettség a hátrányos helyzetűek megsegítése iránt.

Ehhez a cselekvési terét az biztosítja, hogy roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos, illetve országgyűlési képviselő. Másfelől azonban itt van az önkormányzati rendszer már említett súlyos válsága…

A roma nemzetiségi önkormányzati rendszerben sok olyan képviselő van – főleg helyi és térségi szinteken, de az országos szervezetben is néhányan –, akik a saját maguk hatókörében sikeresen képviselik a magyarországi cigányságot.

E téren jó hírrel tudok szolgálni a Mandiner olvasói számára. Létrejött a Cigány Közösségek Szövetsége, a CIKÖSZ, amely kiveszi a részét a nemzetiségi önkormányzati választási küzdelemből. A szövetség célja az, hogy minőségi változást hozzon a roma érdekképviseletben.

Én úgy emlékszem, a CIKÖSZ 2016 óta létezik.

Valóban, 2016-ban a CIKÖSZ elődszervezetét olyan civil szervezetek hozták létre, melyek az elmúlt évtizedben sokat tettek a magyarországi cigányság esélyteremtéséért. Ezek a szervezetek minőségi munkát végeztek, szakmai sikereik voltak. Ők is hozzájárultak ahhoz, hogy a felzárkózási folyamatok ma példaként szolgálnak az Európai Unióban. De számukra is egyértelművé vált, hogy a szakmai hitelesség mellett elengedhetetlen a roma érdekképviselet minőségi változása is. Az alapító civil szervezetek eddig is partnerségben gondolkodtak és nem konfrontációban. A CIKÖSZ létrejöttével megteremtődött a lehetőség arra, hogy a magyarországi roma közösség nemzetiségi képviselete szakmai és minőségi alapon történjen meg.

És ön ennek a választási szövetségnek lett a „fogadatlan prókátora”?

Megtiszteltetésnek vettem, amikor elnöknek kértek fel: láttam a feladatot és éreztem a belső elköteleződést is a CIKÖSZ tagjainak felkérésében. Elfogadtam, mert tudom, hogy mit szeretnénk közösen megvalósítani. Azt akarjuk, hogy a cigányság nemzetiségi képviselete szakmai alapon történjen. Olyan szervezet kell, hogy képviselje a roma közösséget, amely képes jövőképet adni, képes a cigányság kulturális értékeit ápolni és bemutatni. Mindezt hitelesen és úgy, hogy az egyéni érdekek fölé helyezi a közösség javát! Ugyan a CIKÖSZ új szervezetnek tűnik, de a tagjai régóta dolgoznak a terepen a cigányságért, mindinkább a hátrányos helyzetű emberek fejlődéséért. Ez a tömörülés képes olyan képviseletet betölteni, amely hozzá tud járulni Magyarország fejlődéséhez. Nem a különbségeket keressük, ahogy a baloldali ideológia teszi, hanem a közös értékeket, a közös dolgokat keressük. Ez lényeges különbség! Építünk a konzervatív, keresztény értékekre.

Legalább részben nem kormány által élesztett szerveződésről van szó?

Ez, ahogy már mondtam, egy meglévő szövetség, nem a kormány és nem személyem kreálta, hanem a cigányság hozta létre. Nem csoda, hogy amióta egyértelművé tettük, a roma képviselet megújításán dolgozunk, eddig nem tapasztalt összefogás indult el az országban.

Gyanús, hogy beágyazottságuk révén akár tarolhatnak is 2024-ben.

Bízom benne, hogy az ön „gyanúja” beigazolódik.

A folyamat által a jelenleg gyengélkedő Lungo Dromnak kisebb hatása lesz az elkövetkező években a cigánypolitikában? Sőt: önök a helyére szeretnének kerülni?

Nem valakinek a helyére akarunk kerülni. Sajnos, az elmúlt harminc évben a romák képviselete gyakorlatilag nem valósult meg, amennyiben mindegyik szakasza botrányokat hozott. Mi teljesen új értékekre kívánjuk helyezni a roma képviseletet. Érzékeljük, hogy a cigányságnál senki sem akarja jobban, hogy legyen végre hiteles, szakmai alapokon működő képviselete. Egy dolog biztos, hogy az egész romapolitika megújulását szeretnénk előidézni. A CIKÖSZ ezt a szerepet fogja betölteni.

Nyitókép: Mandiner-archiv